Nem Homérosz, hanem Aiszkhülosz nyomán
A mozaik különlegessége abban rejlik, hogy az ott megjelenő jelenetek jelentősen eltérnek az Íliász (Iliad) elbeszélésétől. A díszes padlóburkolat három fő jelenetet mutat a görög hős, Akhilleusz és Hektór, a trójai herceg végső összecsapásából. Az első jelenetben Akhilleusz Hektórral vív meg, miután Hektór megölte Patrokloszt. A másodikban Akhilleusz a meggyilkolt Hektór testét húzza maga után, míg Priamosz, Hektór apja, kegyelemért könyörög. Végül Priamosz aranyat mér a mérlegen, hogy kiváltsa fia testét a gyászoló görög hőstől.
A mozaik részletei és rejtett jelentései
Míg az Íliászban (Iliad) Akhilleusz elutasítja, hogy aranyért cserébe kiadja Hektór holttestét, a mozaikon a király éppen arannyal egyezkedik. Emellett a mozaikon Akhilleusz Patroklosz sírja körül hurcolja Hektór testét, míg a homéroszi elbeszélés szerint a város falainál. A korabeli források és a Frügök (Phrygians) töredékei azonban éppen ilyen eseményeket írnak le. Ez alapján a kutatók szerint a mozaik képi világa Aiszkhülosz elveszett tragédiáját követi.
A mozaik keletkezése és jelentősége
A 10×5,3 méteres alkotás egy gazdag villa ebédlőjének, úgynevezett trikliniumának padlózatát borította a 4. században, de az elsődleges régészeti jelek alapján az épület még régebbi lehet. A részletgazdag mozaik felső sávja egy görög váza mintáját követi, amely a Kr. e. 5. században, vagyis Aiszkhülosz korában készült. Más elemek mintázatai pedig ókori görög, anatóliai és gall érmékről, edényekről merítenek ihletet.
Britannia és a Mediterráneum összekapcsolódása
A kutatás azt is bizonyítja, hogy a britanniai római kézművesek nem voltak elszigetelve, hanem szorosan kapcsolódtak a Földközi-tenger kulturális hálózatához. A mozaik tehát britanniai mesterek munkája, de kreativitásuk gyökerei a görög és a mediterrán művészetben keresendők, bizonyítva a birodalom sokszínű örökségét.
