A nagy ígéret füstbe ment: az MI-támogatások nem teremtenek munkahelyet?

Egymás után jelennek meg a cégek MI-fejlesztésekhez kapcsolódó álláshirdetései, de a ténylegesen betöltött munkahelyek száma alig változik – legalábbis Svédországban, ahol kormányzati támogatással próbálták meg fellendíteni a mesterségesintelligencia-alapú munkahelyteremtést. A 2019–2020-ban indult, kis- és középvállalkozásoknak szóló Vinnova-program első tapasztalatai most kerültek napvilágra: az MI-t fejlesztő cégek 24 százalékkal több álláshirdetést adnak fel, mint azok, akik ugyan pályáztak, de nem kaptak támogatást. Csakhogy ezek a hirdetések főleg irodai, nem pedig fizikai állásokat céloznak – és még ezek is nehezen találnak gazdára.

Hirdetnek, de nem tudnak kit felvenni

A kutatók hosszú távon vizsgálták a cégeket: összevetették a programban elnyert támogatások összegét és időtartamát, és a cégjegyzékekből származó információk alapján mérték, mennyit változott a létszám, hány új embert vettek fel, illetve bocsátottak el. Hiába nőtt meg a munkaerő-kereslet, a tényleges foglalkoztatásban sem pozitív, sem negatív eredményt nem tapasztaltak. A cégek egyszerűen nem találják meg a megfelelő embereket az állásokra – a munkaerőhiány miatt a meghirdetett MI-s állások nem tölthetők be.

Nincs csodaszer a munkaerőpiacon

A svéd példa egybeesik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatásaival is: hiába kínálnak a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek akár magasabb fizetést is, az összesített foglalkoztatottságon ez (még) nem látszik. Az IMF szerint a világ munkahelyeinek közel 40 százaléka lesz kitéve mesterségesintelligencia-alapú változásoknak, ezért még fontosabb lenne a munkaerő rugalmas felkészítése és az egyenlő esélyek biztosítása a digitális jövőben.

2025, adrienne, phys.org alapján