Az elveszett összefüggések labirintusa
A modern vállalaton belül az információk szerteágazó, egymással nehezen kommunikáló rendszerekben, elavult API-kban és lomha integrációkban rekednek meg. Egy ilyen ún. Franken-stack szinte garantálja, hogy az MI nem fog pontosan dolgozni. Különösen igaz ez azokra a szolgáltató vállalatokra, ahol az igazi üzleti összefüggések a különböző csapatok – például értékesítés, projektmenedzsment, ügyfélkapcsolat, pénzügy – közti átadásokban rejlenek. Ha a rendszer falakat emel ezek közé a funkciók közé, már az indulásnál kudarcra ítéli az MI-stratégiát.
Az MI nem ért az emberi intuícióhoz
Az elmúlt 10 év informatikai stratégiája az volt, hogy a legjobb – sokszor egymástól független – szoftvereket választják ki minden feladatkörre. Ezeket API-kkal próbálják összekötni, több-kevesebb sikerrel. Az emberek még képesek összerakni a mozaikokat: tudják, hogy egy projekt státusza késhet a könyvelési adatokhoz képest, és ráéreznek a különbségre. Az MI viszont csak a számára elérhető, pillanatnyi adatokat látja – és ha az adatok csak időzítve, késleltetve vagy hiányosan jutnak el hozzá, rossz döntéseket hoz. Ilyenkor végzetes magabiztossággal tálalhat féligazságokat – ami komoly károkat okoz a szervezetnek.
Platformalapú MI: itt jön a fordulat
Egyre többen ismerik fel, hogy nem az MI-modellen, hanem az adatok helyén van a hangsúly. A jövő azoké a vállalatoké, ahol az adatok natívan élnek egyetlen központi platformon, például közös adatmodellen alapuló rendszerben (például Salesforce). Ilyenkor nem kell az adatok fordításával, késleltetésével vagy elvesztésével számolni. Az információk azonnal, késedelem nélkül elérhetők – így az MI valós, megbízható döntéseket tud hozni.
Ez teszi lehetővé, hogy az MI valódi autonómiát kapjon: például magától állítson össze projektcsapatokat, vagy pontosan jelezze előre a bevételeket. Ehhez azonban minden üzleti összefüggésnek – vagyis a valóságnak – egyetlen rendszerben kell lennie, nem szanaszét, middleware-rétegekkel összeragasztva.
A biztonsági csapda: amikor az API az új betörő
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sokféle, különálló rendszer nemcsak hatékonysági, hanem súlyos biztonsági kockázat is. Minden API-kapcsolat egy új, védendő kapu. Ahol érzékeny adatok utaznak ide-oda, ott előbb-utóbb felütheti fejét a probléma – az utóbbi évek adatszivárgásait gyakran nem a központi platformok hagyták nyitva, hanem a harmadik féltől származó appok. Egy egységes platformon az adatok a helyükön maradnak, és öröklik a rendszer teljes biztonsági védelmét – a cég „aranytartaléka” így sosem hagyja el a páncéltermet.
A sikeres MI alapja nem a tökéletes adat, hanem az egységben rejlő erő
Sokan ódzkodnak belevágni az MI-be, mert félnek: az adatok nem elég tiszták, túl nagy a káosz. Egy töredezett rendszerben ez igaz is. Azonban egy platformalapú hozzáállás felülírja a régi félelmeket: az adatok, metaadatok és az MI együtt létezik ugyanott, így nem kell minden történelmi hibát kijavítani. Elég, ha a legfontosabb, megbízható mezőket körülhatároljuk (például élő ügyfélszerződések vagy aktuális beosztások), az ügynök pedig itt dolgozik, a többihez hozzá sem nyúl.
A valódi veszély nem az, hogy az MI túlságosan kreatív, hanem az, ha vakká válik a széttagolt információtér miatt. Az egységes platform adja meg azt a teljes képet, amire az automatizált, önállóan dolgozó ügynökök világában minden vállalatnak szüksége lesz – enélkül pedig a grandiózus MI-tervek már a startvonalon el fognak bukni.
