Digitális örökség: több mint egyszerű bankszámla
Nem is olyan régen felmerült a kérdés, hogy egyáltalán számít-e vagyonnak a kriptovaluta, vagy hogy miként illeszthető be a hagyatéki eljárásba. Mára a legtöbb országban, így Magyarországon is, módosították a végrendeletre és az öröklési eljárásra vonatkozó szabályokat, hogy a digitális vagyon kezelhető legyen. Ennek ellenére a digitális eszközök átruházása jóval bonyolultabb, mint például egy hagyományos értékpapír vagy befektetési alap öröklése. A probléma kulcsa: magához az örökölt vagyontárgyhoz szükséges hozzáférési információ – magyarán a privát kulcs – könnyen örökre eltűnhet.
Ki az, aki valóban hozzáfér a kriptóhoz?
A legfontosabb kérdés: ki birtokolja a privát kulcsot, és hogyan tárolja? Ha a vagyont egy tőzsde – például a Coinbase – vagy egy kriptotröszt, mint a BitGo vagy a Fireblocks kezeli, akkor ott az úgynevezett letéteményes felelőssége, hogy kiadja az igazolt örökösnek az eszközt. Ha azonban a tulajdonos egy hardveres tárcán, például Trezoron, vagy papíralapon, széfben tartja a privát kulcsot, az eljárás máris veszélybe kerülhet.
Az USA-ban a Revised Uniform Fiduciary Access to Digital Assets Act alapján például már előírják, hogy a hagyatéki megbízott – megfelelő dokumentációval – hozzáférést kapjon a digitális vagyonhoz. Ezt megelőzően nem volt jogszabályi kötelezettség a tőzsdék és szolgáltatók részéről.
A megfejtetlen nyomozás: mennyire a tervezésen múlik?
Az örökölhető digitális vagyonoknál gyakori, hogy a hozzáférési adatok valahol e-mailben vagy a számítógépen vannak elrejtve. Emiatt, ha nincs konkrét és elkülönített lista vagy dokumentáció, a rokonokat, intézőket gyakorlatilag detektívmunka várja. Egy rosszul megválasztott hagyatéki végrehajtó vagy megbízott személy könnyen elveszhet az online fiókok, kriptoeszközök vagy közösségi médiafiókok között.
Érdemes listát készíteni a legfontosabb digitális vagyontárgyakról, elérési módokról és hozzáférési adatokról, és ezt vagy közölni a családdal, vagy egy széfben, páncélszekrényben tartani.
Bonyolultabb helyzetek: nincs végrendelet, jön a jogi útvesztő
Ha nincs végrendelet, vagy nem egyértelmű, ki örökölheti a digitális eszközeket, a hagyatéki eljárás akár 6–10 hónapig húzódhat. Ez jelentős gondot okoz az olyan ingadozó értékű eszközök esetén, mint a kriptovaluta, ahol a gyors eladás akár milliókat hozhat – vagy súlyos veszteséget okozhat. Az Egyesült Államokban, például New York államban előrelátóan úgynevezett bizalmi vagyonkezelői (trust) struktúrát hoznak létre még életükben, és ez a trust lesz az azonnali tulajdonos. Emiatt a vagyon nem kerül lakat alá egy hosszú jogi eljárás alatt.
Adott esetben egy kft. („LLC”) létrehozása is praktikus, mert így a cég lesz a digitális vagyon jogosultja, és egyszerűen átruházható például egy trustba. Ez különösen akkor célszerű, ha a vagyon hardveres pénztárcán, azaz cold storage-ban van, és gyors mozgósítás vagy tőkemozgatás szükséges.
Mi ne legyen a végrendeletben?
Nagyon fontos, hogy maga a privát kulcs – vagy bármilyen titkosított hozzáférési információ – ne kerüljön bele a hivatalos végrendeletbe. New York államban és sok más helyen is a végrendelet a bírósági eljárás során nyilvános irattá válik. Emiatt ha a hozzáférési adatot rögzíted, az bárki számára elérhető lesz. Ehelyett kizárólag a szükséges információt add át annak a személynek, aki technikailag ért hozzá, és akiben meg lehet bízni.
Összefoglalva: A digitális vagyont nem örökli meg magától senki
Aki kriptovalutát tart, ne hagyja, hogy vagyona az öröklési folyamatban örökre eltűnjön! A családnak időben gondoskodnia kell a megfelelő dokumentációról, hozzáférési módról és egy hozzáértő, megbízható személy kiválasztásáról, aki ténylegesen képes kezelni a digitális eszközöket. Ellenkező esetben a családi vagyon könnyedén elveszhet. Egy kis előrelátással azonban a jövő generációk is biztonságban örökölhetnek kriptót.
