Új visszahozási módszer: hálóval a víz felett
A misszió igazi különlegessége a visszatérés módjában rejlett: a Long March 10B első fokozata mintegy 10 perccel a start után önállóan a légkörben manőverezett, majd egy nyílt tengeri hajón elhelyezett, négylábú tartókeretre ereszkedett, ahol egy feszített kábelekből készült hálórendszer fogta fel a rakétát, még mielőtt az végleg leállította volna a hajtóműveit. Így a füstölgő fokozat a levegőbe lógva várhatta a kiemelést, miközben a rakéta felső fokozata tovább repült az űrbe, és sikeresen pályára állította a titokzatos CX-26 jelű műholdat.
Ráadásul ez azt is lehetővé tette, hogy a rakétának ne kelljen extra tömeget cipelnie a leszálláshoz szükséges lábak vagy szerkezetek miatt, így a hasznos terhe nagyobb maradt. A Long March 10B tesztje igazolta az újgenerációs rakéta-visszaszerzési és újraindítási technológiákat, többek között a nagy pontosságú vezérlést, a több hajtómű újragyújtását, valamint a tengeri hálós elfogást.
A kínai űrprogram új korszaka
A Long March 10B nemcsak technológiai áttörés; a történelmi sikerrel a kínai állami China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) és annak egyik ága, a China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) a harmadik szervezetként csatlakozott a SpaceX és a Blue Origin rakéta-visszahozási elitjéhez. Bár a SpaceX már rutinszerűen landoltatja a Falcon 9-et, és a Starship visszafogásával is kísérletezik, Kína saját, tengeri hálós módszerével villantotta meg ambícióit.
A korábbi visszatérési megoldásokkal szemben – mint az indítóállomásra visszatérő Falcon 9 vagy a Blue Origin New Glenn boosterének platformra való letevése – a Long March 10B a nagyobb hasznos teher érdekében lemondott a leszállólábakról, és inkább egy hajóról kifeszített hálóval fogták el. A kínaiak szerint a jövőben továbbfejlesztik az újrahasznosítás technológiáit, várhatóan az év végére befejezik az első teljes újrafelhasználási kísérleteket.
Versenyfutás a Holdért és a Starlinkért
A Long March 10B közvetlen rokona, a Long March 10A az új kínai űrhajó, a Mengzhou emberek űrbe juttatására készül; ezzel Kína a Tiangong űrállomásához szállíthat legénységet. Idén februárban már egy próbaverziót indítottak egy vészhelyzeti megszakítórendszer tesztjekor, amely sikeres tengerre szállással zárult. A következő nagy cél a jóval erősebb Long March 10 indítása, mely három – mind újrahasznosítható – első fokozatból, illetve második és harmadik fokozatból áll. Ez a konstrukció lesz a kínai holdprogram főhajtóereje: az ország tervei szerint 2030-ig saját állampolgáruk lépne a Holdra.
Miközben az Egyesült Államok évtizedeken át mutatta az utat, ma a kínaiak mind gazdasági, mind katonai szempontból egyre szorosabban követik a példát. A SpaceX Falcon 9 rakétáinak gyors újrafelhasználása több mint 12 000 működő Starlink-műhold felbocsátását tette lehetővé, ami nemcsak civil, hanem katonai alkalmazásokat is elhozott – például a Starshieldet vagy a csapásmérő műholdak hálózatát. Ugyanerre készül Kína is saját konstellációjával, hogy fej-fej mellett haladjon az amerikaiakkal.
Kína és a világ űripari versenye éleződik
A verseny egyre több kérdést vet fel: a SpaceX szinte hetente indítja űrrakétáit, Kínában pedig egyre több állami és magáncég fejleszt visszahozható technológiákat, többek között a Tianlong-3, az új Long March 12B, a Kinetica-2, a Hyperbola-3 vagy a Pallas-1 rakétákon. Az első indítások azonban gyakran kudarccal végződtek: a LandSpace cég Zhuque-3 típusát nem tudták kontrolláltan lehozni, más technológiák viszont folyamatosan fejlődnek.
Világszerte cél az újrahasznosítás: az USA-ban a tervek között szerepel a Rocket Lab Neutron, a Relativity Space Terran R, a Firefly Aerospace Eclipse, Európában pedig fejlesztik saját rendszereiket – igaz, ezek egyelőre az amerikai és kínai technológiák mögött kullognak. A kínai földi és tengeri indítóhelyek száma dinamikusan bővül, így hamarosan az USA-t is lekörözhetik az indulások számában.
Biztonság, innováció és a jövő bizonytalansága
Több elemző szerint, ha Kína valóban eléri a gyakori újrarepülési képességet, nemcsak technológiában, hanem űrbiztonsági és katonai képességekben is komoly fenyegetést jelenthet az USA-ra nézve. Az innováció közben természetesen előre viszi a világűr kutatását, de sokan attól tartanak, hogy a kínai fejlesztések jelentős része katonai célokat is szolgál majd. Egy biztos: a SpaceX eredményei inspirálják a kínai mérnököket, akik most már saját útjukat járják – és minden indítás egy új lépés a világűr meghódításáért vívott végtelen versenyben.
