Furcsa alakú dűnék és a növények harca
A furcsán csiga formájú dűnevidék azért alakulhatott ki, mert a sztyeppei szelek hatalmas mennyiségű homokot hordtak ebbe a természetes mélyedésbe, amely 90 méterrel fekszik a környező táj szintje alatt. A homok túlnyomó része a közeli ártéri területekről származik; ezek kiszáradása során a szél könnyedén továbbsodorta a durva üledéket. Az uralkodó szelek párhuzamos homokgerinceket formáltak, amelyek apránként észak felé vándorolnak.
Lassú megfagyás: a növények rögzítik a homokot
A dűnék tetején sötét foltok láthatók: ezek növénytelepek, amelyek a homokgerinceken vertek gyökeret. Ha elég növény borítja a dűnét, az képes megállítani azok mozgását, mintegy „lefagyasztva” a tájat, hasonlóan a tengerparti „befagyott” dűnékhez. Jelenleg a legtöbb növény a dűnerengeteg déli és nyugati peremén telepedett meg, valószínűleg a közeli Uil folyóból származó víznek köszönhetően.
Mi lesz az óriás homokcsiga sorsa?
A tudósok még nem tudják, hogy a teljes homoktenger a jövőben növénnyel benőtt, mozdulatlanná válik-e, vagy a szél és a homok csatája tovább formálja ezt a különös kazahsztáni csigát.
