
Mi az a kannibál napvihar?
A napfelszínen keletkezett 4204-es napfolt egy erős, több mint három órán át tartó, M2,7-es besorolású napkitörést okozott. Eközben két egymást követő koronakidobódás (CME) szabadult el, amelyek közül a második, nagyobb plazmafelhő utolérte és „elfogyasztotta” az elsőt, létrehozva ezzel a ritka, kaotikus kannibál CME-t. Ez az óriási plazmacsomó hamarosan ütközik a Föld mágneses mezejével, megzavarva a bolygó védelmét, lehetőséget adva a feltöltött részecskéknek, hogy a légkör mélyebb rétegeibe is behatoljanak, és így sarki fényt hozzanak létre.
Milyen következményekkel jár?
A várható geomágneses vihar legalább G2-es (közepes), de akár G3-as (erős) szintet is elérhet, ami a NOAA amerikai előrejelző központja szerint széles földrajzi területen északi fényt idézhet elő. Alaszka, Montana, Észak-Dakota, Minnesota, Wisconsin, Michigan, Maine, Dél-Dakota, Vermont, New Hampshire, Idaho, Washington, Oregon, New York, Wyoming, Iowa, Nebraska és Illinois lakói számíthatnak arra, hogy az éjszakai égbolton pulzáló színeket láthatnak – főleg hajnalban, és a városi fényektől távolabb.
Miért ilyen aktív most a Nap?
Az utóbbi időben többször is tapasztaltunk komoly napviharokat, például a közelmúltban egy szupererős G5-ös geomágneses vihar zavarta meg a GPS-t és okozott rádiókimaradásokat. Mindez a Nap 11 éves aktivitási ciklusának csúcsával, vagyis a napmaximum bekövetkeztével magyarázható. Bár a szakértők szerint a maximum már éppen lecsengőben van, a Nap mágneses mezejének csavarodottsága miatt a következő hónapokban, években továbbra is kiugró naptevékenység várható – így ilyen látványos égi jelenségekre is jó esélyünk lesz.