A jeges pokol: az Északi-sark, ahol a drónok is feladják

A hadseregek hatalmas összegeket költenek drónokra és robotokra, de az Északi-sark extrém körülményei minden modern technológiát könnyedén tönkretesznek. Minél közelebb kerülünk az Északi-sarkhoz, annál kevésbé megbízhatóak a csillogó újdonságok. Az északi régióban tomboló mágneses viharok folyamatosan torzítják a műholdas jeleket, az extrém hideg pillanatok alatt lemeríti az akkumulátorokat, vagy egyenesen tönkreteszi az eszközöket, ráadásul a hatalmas hómezőkön a navigáció sem talál támpontot.

Hideg: a technológia legnagyobb ellensége

Egy közelmúltban megrendezett, hét ország részvételével zajló kanadai hadgyakorlaton néhány millió dollár értékű felszerelést vetettek be, de az amerikai hadsereg terepjárói például már fél óra elteltével működésképtelenné váltak, mert a hidraulikaolaj egyszerűen megfagyott. A svéd katonáknak kiosztott, 7 millió forint értékű éjjellátók is felmondták a szolgálatot – az alumínium nem bírta a –40 °C-ot.

Vissza az alapokhoz

Ezek a kudarcok megmutatják, hogy egy arktiszi konfliktusban a haditervezők kénytelenek lennének visszatérni a hagyományos megoldásokhoz. Az extrém hidegben az olyan hétköznapi anyagok, mint a gumi, elveszítik rugalmasságukat, a tömítések eresztenek, a víz vagy a pára jéggé fagy, és tönkreteszi a szivattyúkat. A kábeleket a PVC helyett szilikonnal kell szigetelni, mert az utóbbi rideggé válik és elreped. Az olajok bekeményednek, a hidraulika megsűrűsödik, így a repülőgépek irányítása, a rakétavetők vagy a radarárbócok is könnyen leállhatnak. Már egyetlen jegesedés is teljes fegyverrendszereket üthet ki vagy tehet konvojokat mozgásképtelenné. A sarki fény ráadásul még a rádiózást és a GPS-t is akadályozza.

2025, adrienne, tech.slashdot.org alapján