
A nitrogén nyomában
Nemcsak a csillagok mérete, hanem kémiai összetételük is eltért a megszokottól. A kutatók egy meglepően magas nitrogén–oxigén arányt (0,46) mutattak ki, amelyre korábbi mérések vagy más típusú csillagok vizsgálata során még sosem volt példa. Az óriáscsillagok egyedi evolúciója magyarázza ezt: először héliumból szén képződött a magban, amely aztán a külső rétegekbe vándorolt, és ott a hidrogénnel reagálva nitrogént hozott létre. Ez a nitrogén a hőtágulás révén szétszóródott a csillagban, majd fokozatosan kiszökött az űrbe, így alakítva ki a galaxis sajátos kémiai mintázatát.
A fekete lyukak eredete: megoldható rejtély?
A meglepetések sora itt nem áll meg: a GS 3073 galaxis közepén most is aktívan táplálkozó fekete lyukat észleltek, amely szinte biztosan egy ilyen óriáscsillag összeomlásából jöhetett létre. A felfedezés nemcsak a nitrogén eredetét tisztázza, hanem megoldást jelenthet arra a régi rejtélyre is, miként jelenhettek meg a világegyetem hajnalán ekkora, szupernehéz fekete lyukak. Sokan eddig sötét anyaggal vagy más, egzotikus elméletekkel magyarázták a jelenséget. Most azonban úgy tűnik, az óriáscsillagok összeomlása lehet a kulcs. További kutatásokra persze még szükség van, de a James Webb újabb áttörést ért el a kozmikus sötét korszak feltérképezésében.
