A James Webb forradalma: új fényben az univerzum titkai
2021 karácsonyán új korszak kezdődött a csillagászatban, amikor a James Webb űrteleszkóp elindult a francia-guyanai Kourou-ból, a világ legerősebb rakétájával. Az eszköz 40 000 km/órás sebességgel hagyta el a Földet, hogy közel 1,5 millió kilométeres távolságban, a Nap és a Föld gravitációs egyensúlyi pontjában, tökéletes stabilitásban kezdje meg küldetését.
A világegyetem hajnalánál
A James Webb (JWST) fő feladata, hogy a világegyetem hajnalába tekintsen vissza: abba a néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni korszakba, amikor az első csillagok és galaxisok kialakultak. Ehhez a teleszkópot úgy tervezték, hogy az infravörös tartományban észleljen – így azt az ősöreg fényt, amely már jelentősen ebbe a hullámhossztartományba tolódott, pontosan érzékelje; a Földről ezt a bolygó természetes infravörös „zaja” elnyomná.
Ár, kihívások és elképesztő technológia
Úgy tűnik, hogy a közel 3600 milliárd forintos, ikonikus projekt útját végig problémák övezték. Sokáig úgy tűnt, el sem készül: a ’90-es évek végén még csak elképzelés volt, később rengeteg hiba, költségtúllépés és majd’ két évtizednyi tervezés nehezítette a megvalósítást. Mégis, az eddigi legbonyolultabb teleszkóp gyártása végül sikerrel zárult: 6,5 méteres tükre méhsejt-alakban hajtogatható volt, és hibátlanul sima felületet ért el – olyan sima, hogy kontinensnyi nagyítás mellett sem lenne benne domb vagy völgy mélyebb egy bokamagaságnál.
A JWST első képei – például a Kozmikus Sziklák lenyűgöző fotója – fiatal, születő csillagok ezreit mutatták be, soha nem látott részletességgel. Az úgynevezett Hubble-feszültséget is gyorsan megerősítette, vagyis a világegyetem tágulási sebességének rejtélyes eltérését is segített feltárni. Felfedezett potenciálisan lakható világokat, rendkívül fényes galaxisokat és fekete lyukakat – mindezzel teljesen új kérdéseket nyitott a kozmológiában.
Mégis, sok rejtélyt a James Webb sem oldhat meg tízéves tervezett működése során. A válaszok keresése jórészt a következő generációs csillagászati műszerekre marad: a Vera C. Rubin Obszervatórium, a Nancy Grace Roman Teleszkóp, az Extremely Large Telescope és a Habitable Worlds Observatory már most is ígéretes rajtra készülnek, hogy megfejtsék, mit is mutatott meg számunkra igazán a James Webb.
📖 Érdekes felvetés, hogy meddig tarthatunk ki a klasszikus e-olvasók mellett, amikor a gyártók folyamatosan újabb funkciókkal és technológiai bravúrokkal próbálnak meggyőzni minket...
💸 A két amerikai technológiai óriás, az Amazon és az Alphabet idén rekordösszegű beruházással készül forradalmasítani a mesterséges intelligencia területét...
🐍 A kígyók gyakrabban lesznek kannibálok, mint gondolnánk – legalább tizenegy esetben fejlődött ki náluk önállóan ez a viselkedés, ami egyre több kutató szerint stratégiai előnyt jelent a faj túlélése szempontjából...
Az elmúlt évtizedekben az egészségügyi rendszerek és a tudomány komoly sikereket értek el a fertőző betegségek kezelése és megelőzése terén, mégis egyre gyengülnek a közegészségügyi intézkedések...
A kínai ByteDance új Seedance 2.0 videógenerátora felbolygatta a filmipart. A cég friss fejlesztése lehetővé teszi, hogy a felhasználók mindössze szöveges utasítások alapján 15 másodperces videókat hozhassanak létre, akár hírességek szerepeltetésével vagy ismert filmkarakterek megjelenítésével, teljesen szabadon...
💫 A James Webb űrteleszkóp és a Chandra röntgenobszervatórium lenyűgöző részletességű képeket készítettek egy formálódó galaxishalmazról, amely akkor létezett már, amikor az univerzum mindössze egymilliárd éves volt...
A legújabb kutatások szerint a Viagra és a Cialis hatóanyagai nemcsak a szexuális életben hoznak javulást, hanem komoly egészségügyi előnyöket is kínálnak a szív, az agy és a tüdő számára...
Fontos kérdés, hogy valójában mennyire veszélyesek a sztatinok, hiszen ezek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak...
Jellemző példa erre, hogy az OpenAI legújabb fejlesztése lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szinkronizálják a névjegyeiket a ChatGPT-vel – vagyis a mesterséges intelligencia most már könnyedén hozzáférhet ahhoz, hogy milyen telefonszámokat tárolnak az ismerőseid a telefonjukban...
Egy lényeges szempont, hogy a Geekom eddig főként miniszámítógépeiről volt ismert, amelyek a monitor mögé rejthetők vagy az asztal alá csúsztathatók...
🐧 Február 17-én különleges égi jelenség, úgynevezett „tűzgyűrű” napfogyatkozás következik, amelyet szinte kizárólag az Antarktisz lakatlan tájain lehet majd megfigyelni...
📦 Az internet páratlanul gazdag története veszélybe került, mivel olyan alapvető logfájlok tűnnek el, amelyek nélkül a jövő emberei talán soha nem érthetik meg, hogyan alakultak át a társadalmi és technikai rendszerek napjainkban...
🏠 Az elmúlt évek pandémiás fellendülése idején soha nem látott kereslet söpört végig az amerikai lakáspiacon, rekordalacsony szintre csökkentve az eladó ingatlanok és az építési telkek számát...
Érdekes felvetés, hogy a 2026-os év beköszöntével nemcsak a várva várt sorozat- és filmpremierekre kell számítani, hanem arra is, hogy ezekhez egyre borsosabb előfizetési díj társul...
Érdemes megvizsgálni, hogy az Artemis holdmissziók előkészületeivel kapcsolatos műszaki nehézségek sokasága miként hátráltatja a NASA előrehaladását a történelmi jelentőségű út előtt...
Az Apple a héten kiadott frissítésekben javította az iOS-t és a macOS-t is egy olyan, több mint tíz éve kihasználható biztonsági rést, amelyet vélhetően célzott támadások során használtak fel kereskedelmi kémszoftverek fejlesztői...
