A James Webb felfedezte az első holdbölcsőt

A James Webb űrteleszkóp először észlelt közvetlen bizonyítékot arra, hogy egy távoli, idegen gázóriás bolygó körül sűrű, molekulákkal teli por- és gázkorong kering – ebben a leendő holdak, vagyis exoholdak születhetnek. Sierra Grant, a Carnegie Science csillagásza is meglepetten nyilatkozott: szerinte ilyen halvány jelet a csillag ragyogása könnyen elnyomna, mégis sikerült elkülöníteni a gázt és a port a Földtől kb. 600 fényévre fekvő CT Cha b nevű bolygó körül.

Óriási “tűzlégy” a csillag fényözönében

A kutatáshoz a JWST infravörös kameráit hívták segítségül, amelyek elég érzékenyek ahhoz, hogy kiszúrják a 14–24 Jupitertömegű CT Cha b bolygó körüli korongot. A bolygó elképesztően távol, a csillagától kb. 17-szer messzebb kering, mint ahol a Neptunusz a Nap körül. Korábbi felvételekből sejthető volt, hogy valamilyen korongból táplálkozik, de a kutatók most először sikeresen elkülönítették a korong jelét a bolygó saját hőjétől és csillaga fényétől.

Kémiai ujjlenyomat az űrből

Az elemzett adatokból Grant egyedülálló molekuláris „ujjlenyomatokat” fedezett fel: hidrogén-cianid, acetilén és hat szénatomos benzolgyűrűk bukkantak fel a porban. Ezek a különleges vegyületek nem láthatók a központi csillagot közvetlenül körülvevő anyagban – vagyis úgy tűnik, a bolygóhoz kapcsolódó korong egyedi holdképző zóna lehet.

Mindent újragondolhatunk a holdakról

Ez a felfedezés új információkat adhat arról, milyen anyagokból születhetnek holdak nemcsak távoli, hanem akár a saját Naprendszerünkben is. Bár szakértők, például Danny Gasman szerint ekkora tömegű és ilyen távoli objektum már „majdnem bukott csillag”, így is példátlan lehetőséget ad élőben megfigyelni a holdszületés folyamatát. A kutatók szerint eddig csak találgathattuk, hogyan születtek a holdak több mint 4,5 milliárd éve – most végre közvetlenül láthatjuk a folyamatot.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján