Óriási energiák szabadulhatnak fel
Amennyiben az aszteroida december 22-én ténylegesen eltalálja a Holdat, az ütközés ereje egy közepes termonukleáris fegyveréhez lesz mérhető. Ez hat nagyságrenddel erősebb lenne, mint a 2013-ban történt holdi becsapódás, amely még csak töredéknyi energiát szabadított fel. A Hold felszínén egy 1 km széles, akár 260 méter mély kráter keletkezne, melynek közepén egy száz méter vastag olvadt kőzetmedence fortyogna. Egy ideig, még napokkal a becsapódást követően is, az olvadék folyamatosan hűlne, így infravörös obszervatóriumok, mint például a James Webb űrteleszkóp, hihetetlenül részletes adatokat rögzíthetnének a Hold geológiájáról és a kráterképződési folyamatokról.
Új ablak a Hold belsejére
Az ütközés rendkívüli, 5,0-s erősségű holdrengést idézne elő – a legerősebbet, amit valaha holdi szeizmométerek mértek. Mindez azért különösen jelentős, mert a közelgő űrügynökségi missziók miatt a Hold hamarosan sűrűn be lesz hálózva műszerekkel, vagyis az ütközés minden mozzanata precízen dokumentálható lesz. Ezáltal páratlan lehetőség nyílik a Hold belső szerkezetének tanulmányozására, anélkül hogy mesterséges robbantást kellene végrehajtani.
Légi show és veszélyek
A becsapódás gigantikus törmelékfelhőt lökne a világűrbe, melynek akár 400 kg-nyi darabkája – némileg megpörkölődve – visszazuhanhatna a Földre. Kvázi ingyenes, nagyszabású holdkőzetmintákhoz jutnának a tudósok. Ugyanakkor, akárcsak az Andor (Andor) sorozat A Szem (The Eye) epizódjában vagy a Hét Éva (Seveneves) regényben, a látvány is lenyűgöző volna: a számítások szerint karácsony táján akár 20 millió meteor is beléphetne a Föld légkörébe óránként, köztük 100–400 tűzgömb is, főként Dél-Amerika, Észak-Afrika és az Arab-félsziget fölött. Bár ezek nem a legsűrűbben lakott területek, néhány kiló holdkőzet például Dubajban akár jelentős károkat okozhatna.
Megtépázott műholdflotta, válaszút előtt
A nagyobb veszélyt valójában az űrben keringő műholdak fenyegetik. Az ilyen becsapódás által kiváltott meteoreső könnyedén káoszt teremthet a globális navigációs és internetszolgáltatásban, sőt, a károk akár évekig akadályozhatnák az új műholdak pályára állítását. Mindez súlyos következményekkel járna mindennapi életünkre nézve.
Időközben több űrügynökség is fontolóra vette az aszteroida eltérítését – de a döntés még várat magára. A találat esélye nem földrengető, de nem is elhanyagolható. Egy esetleges eltérítés tudományos lehetőségek tömkelegéről mondana le, cserébe viszont védelmet nyújthatna bolygónk kritikus infrastruktúrájának – és talán néhány emberéletnek is.
