A Hadrianus-fal gyomorforgató titka: Róma sötét oldala

Paraziták ostromolták a Vindolanda erődöt

Az észak-angliai Vindolanda erőd a római időkben, az 1–4. század között állt, közvetlenül Hadrianus falának déli oldalán. Az oxigénszegény sárrétegeknek köszönhetően olyan múlandó tárgyak is fennmaradtak, mint a fatáblák, bőrlábbelik, sőt, textíliák – most viszont a latrina lefolyójában megőrzött talaj került fókuszba. A kutatók 58 mintát gyűjtöttek a 3. századi latrina teljes hosszában, amelyekben állati csontok, üveggyöngyök, római eredetű kerámiák is előfordultak, de mindezeken túl mikroszkopikus bélféregpetéket is találtak.

Rejtett járványforrások a latrinában

A vizsgálatok során orsóféreg (Ascaris) és ostorféreg (Trichuris) petéit azonosították. Ezek az emberi bélrendszerben élő paraziták lázat, hasfájást és hasmenést okozhattak a katonáknál, illetve családjuknál. A bélférgeket az ember szennyezett talajból vagy ételekből, italokból kaphatta el. Egy mintában további, eddig még nem dokumentált kórokozót is felfedeztek: a Giardia duodenalis nevű élősködőt, amely szintén a bélrendszert támadja, és giardiasist okoz. Ez a parazita korábban nem volt ismert a római kori Britanniában.

Komoly egészségügyi veszélyek

Ezek a leletek egyre több kérdést vetnek fel a korabeli higiéniai állapotokról. Míg néhány parazita inkább átmeneti tüneteket, például kellemetlen hasmenést okozott, a Giardia akár szemkárosodást, ízületi gyulladást, allergiát vagy izomfájdalmat is eredményezhetett. Mivel a katonák családtagjai is éltek a táborban, a gyerekek fokozott veszélynek voltak kitéve: náluk a krónikus fertőzések növekedési zavarhoz vagy akár az értelmi fejlődés elmaradásához is vezethettek. Bár a pontos arány nem ismert, a történeti adatok szerint 10–40% között mozgott azoknak az embereknek az aránya, akik bélférgekkel fertőződtek meg a római korban.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján