A genetikai rejtély
A kutatók kiderítették, hogy a két kromoszóma-változat mindegyike nagy, egyedi DNS-szakaszokat veszített el. Így csak azok a példányok életképesek, amelyek mindkét változatot hordozzák, mivel csak így lesz teljes génkészletük. Egy 1980-as évekbeli feltételezés szerint ez a furcsa helyzet ritka, hibás kromoszóma-cserék eredményeként alakult ki. Az új kutatások most először igazolták, hogy mindkét kromoszóma-változatból hatalmas DNS-darab hiányzik, miközben ugyanaz a régió a másikon megduplázódott. Ez vezetett az úgynevezett kiegyensúlyozott letális rendszerhez.
Miért terjedhetett el mégis?
Francia és csapata számítógépes modellek segítségével kimutatta, hogy ilyen hibák kis, elszigetelt populációkban – például egy-egy tóban élő gőtéknél – maradhatnak fenn. Ilyen közösségekben a természetes szelekció kevésbé hatékony, így a káros változatok is elterjedhetnek, főként ha az ilyen csoportok később új területeket hódítanak meg. Bár ez a rendszer rendkívül ritka, más élőlényeknél is előfordul, például bizonyos növény- és rovarfajokban.
Egy evolúciós csapda fogságában
Ha a “hibás” rendszerrel rendelkező gőte egészséges példánnyal párosodik, az utódok génjeiből egyesekből három, másokból csak egy másolat jut, ami szintén végzetes lehet. Így a rendszer önfenntartó csapdává válik, amelyből evolúciós értelemben nincs menekvés. A kutatás éveken át tartó laboratóriumi munkát kívánt, hiszen a gőték genomja tízszer akkora, mint az emberé.
Végül: mi lehet a következő lépés?
A jövőben a kutatók igyekeznek meghatározni, pontosan mely gének hiányoznak, milyen fejlődési folyamatok dőlnek össze az életképtelen utódokban. Korszerű genetikai módszerekkel akár azt is megvizsgálhatják, visszaalakulhat-e “egészségessé” egy ilyen állat. Egyelőre azonban csak a kíváncsiság hajtja őket, hogy megértsék, mennyire furcsa játékokat űz az evolúció.
