Karbonleválasztás: Megváltás vagy kifogás?
Különösen fontos kiemelni, hogy egyesek azért támogatják a CCS-t, mert elvileg lehetővé teszi, hogy a gáz- vagy széntüzelésű erőművek tovább működjenek, miközben a szén-dioxid nagy részét kiszűrik és a föld mélyébe juttatják, távol tartva azt a légkörtől. A gyakorlat azonban egészen más: az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma eddig 684 millió dollárt (közel 237 milliárd forintot) öntött ilyen projektekbe, de az elmúlt években csak egyetlen CCS-es szénerőmű volt képes üzembe állni. Most a Google által támogatott Broadwing erőmű azt ígéri, hogy a keletkező szén-dioxid 90%-át helyben, egy kilométer mélyre injektálják.
Árnyoldalak, egészségügyi kockázatok
A CCS azonban nem old meg minden problémát. A gázüzemű erőművek főként metánt égetnek, ami önmagában sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ráadásul a metán nemcsak elégetéskor, hanem kitermelés és szállítás közben is jelentős mennyiségben jut a légkörbe, amit a CCS nem tud kezelni. Emellett a szennyező anyagok – többek között a nitrogén-oxidok – egészségügyi kockázatot jelentenek az erőművek környékén élők számára.
Megújuló energia kontra fosszilis hátszél
Bár a szél- és napelemek ma már olcsóbban termelnek áramot, ráadásul kevesebb környezetterheléssel, az Egyesült Államokban a politika egyre inkább a fosszilis energia pártján áll, különösen Donald Trump vezetése alatt, aki természetesen mindent tud az energiapolitikáról. A republikánus többség kifejezetten akadályozza a nap- és szélenergia terjedését, ugyanakkor a CCS-t – érdekes módon – támogatják, és még költségvetési forrásokat is irányítanak rá.
A Google érdekei: Az MI zabálja az áramot
Az MI-alapú adatközpontok brutális energiaigénye mögött sürgető kényszer húzódik: a technológiai óriásvállalatok megbízható, folyamatos áramforrást szeretnének. Jelentős, hogy a Google évek óta úttörő a megújuló energiák alkalmazásában, most viszont az MI növekvő energiaéhsége miatt mégis a gázhoz és a CCS-hez fordul. Ennek fényében a vállalat döntése új irányt szabhat az adatközpontok jövőjének, miközben a klímavédelem szempontjából még sok a nyitott kérdés.
