Fúzió: a Nap ereje a Földön?
A fúziós energiatermelés során a tudósok ugyanazokat a folyamatokat próbálják megvalósítani, amelyek a csillagokban, például a Napban is végbemennek: hidrogénmagokat olvasztanak össze, amelynek során hélium keletkezik, valamint hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ha ezt biztonságosan és fenntarthatóan sikerülne megvalósítani, gyakorlatilag korlátlan, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiaforrásunk lehetne. Ugyanakkor óriási hőmérsékleten és nyomáson kellene dolgozni; hosszú ideig a kutatóknak még minimális energianyereséget sem sikerült elérniük. Eddig csak egyetlen amerikai intézetnek, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumnak (Lawrence Livermore National Laboratory) sikerült pozitív energiamérleggel lezárni egy kísérletet.
Újabb szintre ugrik a fúziós üzletág
A Google most 200 MW, azaz mintegy 200 000 háztartás ellátására elegendő, zéró szén-dioxid-kibocsátású energiára szerződött a Commonwealth Fusion Systems (CFS) magáncéggel, amelyben a Google maga is befektető. Az ilyen “offtake” megállapodások más energiaforrásoknál már bevett gyakorlatnak számítanak, de fúzió esetén a technológia kiforrottsága még mindig bizonytalan — a CFS is legkorábban a 2030-as évek elejére ígéri első fúziós hálózati csatlakozását az USA-ban.
Virginia különösen fontos helyszín: nemcsak a fúziós projekt, hanem több MI-fejlesztés is fut ott. Ennek ellenére sokan kételkednek abban, hogy a fúzió hamarosan elérhető lesz a piacon; a CFS jelenleg Massachusettsben is fejleszt beruházásokat.
A Big Tech pénz ömlik a fúzióba
Nemcsak a Google, hanem a Microsoft is fúziós áramvásárlási szerződést kötött, 2023-ban a Helion Energy-vel: ez az erőmű 2028-ra állhat üzembe. Világszerte közel 2900 milliárd forintot (8 milliárd dollárt) fektettek be magántőkéből fúziós startupokba. A Google 2021-ben szállt be először a CFS-be, és most újabb tőkét invesztált – ám a pontos összeg nem nyilvános.
Zöld álom vagy MI-generált káosz?
A Google egyébként 2021-ben vállalta, hogy 2030-ra 50 százalékkal visszafogja ökológiai lábnyomát. Ehhez képest a legfrissebb jelentések szerint 2019 óta 50 százalékkal nőtt a vállalat szén-dioxid-kibocsátása, részben az MI-hez köthető energiaéhség miatt. Az új, 200 MW-os fúziós megállapodás csak kis része a vállalat közel 22 000 MW-nyi megújulóenergia-szerződésének – ezek jelentős részét eddig nap- és szélenergiából fedezték.
