Műholdak, amelyek az MI-t szolgálják
A Google elképzelése szerint napenergiával működő műholdakból álló hálózat dolgozna az űrben, amelyek között nagy sebességű, szabad térbeli optikai kapcsolatok teremtenék meg az adatforgalmat. Az ötlet nem teljesen légből kapott: az elmúlt néhány évben a Starlinkhez hasonló rendszerek már bizonyították, hogy a műholdas internet kiépíthető. Most ezt vinné tovább a Google, nehézsúlyú MI-gyorsító chipjeit (TPU-kat) telepítve az új generációs műholdakra. A napenergia itt kiemelten fontos: a szinte folyamatos napsugárzás miatt egy műhold napelemei a Föld felszínén elérhető hatékonyság akár nyolcszorosát is elérhetik.
Mérnöki kihívások és első eredmények
A Google szerint az optimális pálya a napkelte–napnyugta, nap-szinkron pálya, így a műholdak szinte sosem lennének árnyékban. Komoly fejtörést okoz azonban, hogyan érik el, hogy ezek a szerverek állandóan, stabilan kommunikáljanak egymással – ahhoz, hogy fennmaradjon az adatforgalom sebessége, a műholdaknak legfeljebb néhány száz méterre lehetnek egymástól, ami jóval szorosabb alakzat, mint bármely jelenleg működő műholdrendszerben. Az optikai kapcsolatok sebessége már földi teszteken elérte az 1,6 Tb/s értéket, ezt szeretnék később az űrben is biztosítani.
Megfelelő hardvert az űrbe
Mindazonáltal a műholdakban használt eszközöknek ki kell bírniuk az űr kemény körülményeit: az extrém hőmérséklet-ingadozást és a sugárzást. A Google újszerű megközelítést alkalmazna: a földön használt TPU-kat vinné az űrbe minimális módosítással, hiszen a Mars Ingenuity helikopter is bizonyította, hogy a boltok polcairól származó hardver hosszabb távon is túlélhet az űrben. Az első sugárzásvizsgálatok szerint a legújabb Cloud TPU (Trillium) háromszor akkora sugárzási dózist is kibír, mint ami adatvesztést okozna.
Űrbéli adatközpontok: gazdasági szempontok és tervek
A Google célja, hogy már 2027 elején két MI-gyorsítós műholdat pályára állítson. Az indítási költséget jelenleg még igen magasra becsüli, ebből kifolyólag a cég abban bízik, hogy a 2030-as évek közepére a kilogrammonként 200 USD (kb. 72 000 Ft) alá eső szállítási költséggel az űrbeli MI-adatközpont ténylegesen versenyképessé válik.
Új világ, új kompromisszumok
Lényeges hangsúlyozni, hogy a földi adatközpontok sok helyet foglalnak, hangosak, és melegedésük jelentős környezetterhelést jelent. Emiatt ma már számos közösség ellenzi, hogy lakott területek közelében épüljenek. Az űrbe telepített adatközpontok ezt a problémát végleg megoldhatják — legalábbis, ha a Google tervei beválnak.
