A gázóriások titkai: nincs hova landolni!

A gázóriások titkai: nincs hova landolni!
A Naprendszerben háromféle bolygótípus található: a négy kőzetbolygó (Merkúr, Vénusz, Föld és Mars), két gázóriás (Jupiter és Szaturnusz), illetve a távolabb keringő jégóriások (Uránusz és Neptunusz). A gázóriásokat főként hidrogén és hélium alkotja, kialakulásuk és felépítésük azonban jóval bonyolultabb, mint korábban gondoltuk. Az új eredmények nemcsak keletkezésükről árulnak el többet, hanem segíthetnek a későbbi űrküldetések tervezésében is.

Honnan származnak a gázóriások?

A gázóriások kialakulásának két magyarázata létezik. Az első szerint egy új csillag keletkezésekor molekulafelhők omlanak össze, és létrejön a protoplanetáris korong. Ebben a porral és szikladarabokkal teli gázkorongban a nehezebb részecskék – köztük a sziklák és a port alkotó elemek – összetapadnak, majd maguk köré gyűjtik a gázt, így jönnek létre a gázból álló óriásbolygók.

A második, újabb elmélet szerint a hatalmas, gyorsan lehűlő protoplanetáris korong instabillá válhat, és nagy tömegű „gázsziklák” keletkezhetnek benne, amelyekből aztán gázóriások alakulnak ki. Ez a folyamat sokkal gyorsabb, mint az első. Elképzelhető, hogy a Jupiter és a Szaturnusz az első módszerrel, az ún. magakkréciós folyamattal keletkezett, míg a távolabb keringő, nagyobb tömegű bolygók inkább a gyorsabb folyamat eredményei lehetnek.

Lehet landolni egy gázóriáson?

A Jupiternek és a Szaturnusznak nincs felszínük a Földhöz hasonló értelemben. Légkörüket kifelé haladva egyre ritkábbá válik, végül teljesen eloszlik, így nincs pontosan meghatározható határ, ahol maga a bolygó véget ér. Ha egy űrhajó megpróbálna leszállni például a Jupiteren, brutális kihívásokkal találkozna: ahogy egyre mélyebbre jut, a hőmérséklet és a nyomás drámaian emelkedik, a hidrogén–hélium gázkeverék pedig folyékony halmazállapotúvá válik. Bár a Jupiter messze kering a Naptól, magja valószínűleg akár 23 800 Celsius-fokos is lehet, ráadásul vastag ammóniapárán is át kellene jutni.

Mi található a mélyben?

Régen úgy gondolták, hogy a gázóriásoknak jól meghatározható, szilárd magjuk van. Ám a Juno (Jupiter) és a Cassini (Szaturnusz) űrszondák adatai ezt megcáfolták. Ma már inkább úgy véljük, hogy ezekben az óriásokban elmosódott, kevert mag található, amely folyamatos átmenetet képez a bolygó belső és külső rétegei között. A hőmérséklet és az összetétel változása rendkívül bonyolult. A Jupiter hírhedt viharai – például a Nagy Vörös Folt (Great Red Spot), amely akár 640 km/h-s (400 mph) szeleket is generál – szintén ennek a belső bonyolultságnak a jelei. A bolygó bizonyos régióiban a hélium cseppek formájában válik le a hidrogénről, majd esőként hullik a mag felé.

A legújabb kutatások szerint sok egyszerű, korábbi modell már elavult: újra kell gondolnunk, hogyan közelítjük meg a Naprendszer óriásainak titkait, és ami még fontosabb: most már tudjuk, hogy egy gázóriáson senki sem léphet soha szilárd talajra.

2025, adminboss, www.popsci.com alapján


Legfrissebb posztok

Az ingyenes könyv, amely megmenti a digitális életedet
MA 12:29

Az ingyenes könyv, amely megmenti a digitális életedet

📚 A digitális bűnözés egyre ravaszabb, a kibertámadások pedig nemcsak a nagyvállalatokat, hanem mindenkit fenyegetnek, legyen szó egyszerű felhasználóról vagy óriáscégről...

A Lakers-meccsek új szintre lépnek az Apple Immersive-ben
MA 12:01

A Lakers-meccsek új szintre lépnek az Apple Immersive-ben

🏀 Idén teljesen új élmény várja az NBA-rajongókat: a Los Angeles Lakers mérkőzéseit mostantól az Apple Immersive technológiával, az Apple Vision Pro szemüvegen keresztül nézhetik...

Az egyetemek fizetései mostanában a kalózok kedvenc zsákmányai
MA 11:59

Az egyetemek fizetései mostanában a kalózok kedvenc zsákmányai

👑 Az amerikai egyetemeken egy újfajta kiberbűnözés terjed, amelyben a támadók az alkalmazottak fizetésére vadásznak...

Miközben az MI átveszi a fiatalok munkáját, a főnökök tétlenül figyelnek
MA 11:30

Miközben az MI átveszi a fiatalok munkáját, a főnökök tétlenül figyelnek

Jelentős, hogy világszerte egyre több cég hanyagolja el a pályakezdőket a mesterséges intelligencia (MI) bevezetése érdekében – legalábbis a British Standards Institute friss felmérése szerint...

A telefon, ami mindent megváltoztatott: az első kétirányú kültéri hívás
MA 11:01

A telefon, ami mindent megváltoztatott: az első kétirányú kültéri hívás

1876. október 9-én Alexander Graham Bell Bostonban történelmet írt: elsőként hajtott végre kétirányú telefonhívást kültéri vezetékeken keresztül...

Az amerikai ritkaföldfém-részvények szembemennek a piaccal
MA 10:55

Az amerikai ritkaföldfém-részvények szembemennek a piaccal

💸 Donald Trump újabb szócsatája Kínával meglepő tőzsdei mozgásokat idézett elő. Az amerikai ritkaföldfémipari vállalatok részvényei jelentősen erősödtek, miután Trump azzal vádolta Kínát, hogy szigorúan korlátozza a ritkaföldfémek exportját, és újabb vámemeléseket helyezett kilátásba...

Az Nvidia chipek kizárólag Amerikáé lehetnek, Kína pedig bekeményít
MA 10:46

Az Nvidia chipek kizárólag Amerikáé lehetnek, Kína pedig bekeményít

🛠 Az amerikai Szenátus úgy döntött, hogy az országban tapasztalható chiphiány miatt a legújabb Nvidia MI-chipeket először csak a hazai vállalatok kaphatják meg...

Új eszköz teszi könnyebbé a genetikai variánsok egysejtes vizsgálatát
MA 10:37

Új eszköz teszi könnyebbé a genetikai variánsok egysejtes vizsgálatát

🔬 Évszázadok óta megfigyelték, hogy bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő családokon belül – erre már az ókori Hippokratész is felfigyelt...

Az áttörés: villámgyors, fényvezérelt memóriák jönnek
MA 10:28

Az áttörés: villámgyors, fényvezérelt memóriák jönnek

⚡ A modern adattárolás alapját a ferroikus anyagok – például a vasalapú mágnesek és a ferroelektromos kristályok – használata jelenti, amelyek két stabil állapot között kapcsolhatók, így képesek bináris adatokat tárolni...