A Föld titkait őrzi a kozmikus Pillangó?

Messze, 3400 fényévnyire, a Skorpió csillagképében ragyog a Pillangó-köd (Butterfly Nebula, hivatalosan NGC 6302). Ez a lenyűgöző látvány egy haldokló csillag utolsó felvonása: a közepén egy fehér törpe lapul, amely több mint 220 000 kelvin (közel 122 000 Celsius-fok) hőmérsékletű, és ezzel az égbolt legforróbb csillagai közé tartozik. Ahogyan a csillag lassan kihuny, külső rétegeit hatalmas, sugárzó gázfelhők formájában dobja le, létrehozva a pillangóra emlékeztető „szárnyakat”.

Új részletek: porgyűrű, energiasugarak

Korábban a Hubble űrteleszkóp is vizsgálta ezt a planetáris ködöt, de a James Webb űrteleszkóp friss infravörös felvételei most elképesztő részleteket fedtek fel. Most láthatóvá vált a központi csillag körüli poros „fánk”, valamint az űrbe lökött iker energia-nyalábok is. Ezek a megfigyelések segítenek abban, hogy pontosabban értsük a csillaghalál viharos, kaotikus folyamatait, és azt, hogyan alakulnak ki a bolygók alkotóelemei.

Drágakövek, por és születő bolygók

A kutatók ezekkel az új adatokkal hűvös kristályokat és „izzó port”, vagyis apró drágakőszerű részecskéket, illetve forró, gyorsan mozgó porfelhőket fedeztek fel ugyanazon objektumon belül. A csillagok halálakor kialakuló szerves vegyületek – ilyen például a kvarc, a vas, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének – valószínűleg akkor keletkeznek, amikor a központi csillag forró gáza ütközik a környező anyaggal. Ezek a porszemcsék idővel akár a bolygók „építőkockáivá” is válhatnak.

A tanulmány szerint ez a felfedezés hatalmas lépés abban, hogy megfejtsük, miként is állnak össze a Földhöz hasonló bolygók alapvető alkotóelemei.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján