Lézerfény kontra digitális kapcsolók
Az AOC nem digitális jelekkel dolgozik, hanem a fény analóg változóival. Ez azt jelenti, hogy a számítógép nem alakítja át az analóg jeleket digitálissá minden műveletnél, így gyorsabban és sokkal takarékosabban működik, mint a hagyományos rendszerek. Egy adott problémát újra és újra feldolgoz, minden alkalommal finomítva az eredményt, egészen addig, amíg el nem éri a végső, stabil állapotot. Ebben a logikában az AOC olyan speciális MI-feladatok és optimalizálási problémák megoldására alkalmas, ahol a tempó és az energiafelhasználás kulcsfontosságú, bár általános célú számítógépként egyelőre nem használható.
Digitális iker és gyakorlati eredmények
A fejlesztők egy digitális ikert is készítettek a fizikai AOC mintájára, amely nagyobb mennyiségű változót és összetettebb feladatokat képes szimulálni. Az új rendszer elsőként egyszerű gépi tanulási feladatokat – például képosztályozást – végzett, ahol a teljesítménye felért a jelenlegi digitális gépekével, viszont sokkal kevesebb áramot fogyasztott. Egy agyi MRI-felvételt például úgy rekonstruált, hogy csak az eredeti adatok 62,5%-ára volt szüksége, ami a jövőben akár az MRI-vizsgálatok jelentős gyorsulását is eredményezheti.
Pénzügyi kihívások és jövőkép
Az AOC képes volt több csoport közötti pénzügyi tranzakciók optimalizálására is, töredék energiafelhasználással és magasabb sikeraránnyal, mint amit a jelenlegi kvantumszámítógépek tudnak nyújtani. Bár a mostani prototípus még bizonyos szempontból korlátozott, a tervek szerint további mikro-LED-ek hozzáadásával akár milliárdnyi változót kezelni képes óriásgépek is épülhetnek. A Microsoft szakemberei abban bíznak, hogy ez a fényalapú technológiára épülő számítógép alapvető része lesz a jövő MI-alapú számításainak.
