Hamis bankárok és rendőrök áldozatai
A hálózat főhadiszállásai Dnipro, Ivano-Frankivszk és Kijev voltak, ahol különböző európai országokból toborzott, hozzávetőleg 100 embert foglalkoztattak. Több mint 400 áldozatot vertek át, főként úgy, hogy banki alkalmazottnak vagy rendőrnek adták ki magukat, és elhitették, hogy az áldozatok bankszámláit feltörték. Az „ügyfeleket” rábeszélték, hogy utalják át a pénzüket „biztonságos” számlára, amelyet valójában a csalók kezeltek. Sok esetben távoli hozzáférést biztosító szoftver telepítésére kényszerítették az áldozatokat, így könnyedén hozzáfértek banki adataikhoz. Egyes csalók még személyesen is találkoztak az áldozatokkal, hogy így jussanak hozzá a készpénzhez.
Nagy ígéretek, soha be nem váltott jutalmak
A szervezet jutalékos rendszerben működött, az alkalmazottak akár 7%-os részesedést is kaptak a sikeres csalásokból. A 100 ezer eurót (mintegy 39 millió forintot) meghaladó átverésekért autót, készpénzt vagy kijevi lakást ígértek – ezeket azonban soha senki nem kapta meg, mert a bűnözők nem tudtak ilyen nagy összegeket kicsalni egyszerre.
Európai járvány: csalóközpontok sorra buknak le
Az utóbbi években számos hasonló csalóközpontot számoltak fel Európában. 2022 márciusában például egy 200 fős kereskedőhálózat bukott le, amely havonta 3 millió eurót zsebelt be csalásokkal. Tavaly bűnszervezet által irányított kriptovaluta-befektetési és internetes csalások okoztak több százmilliós károkat. Májusban Albánia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina és Libanon is célpont volt a „PANDORA” akcióban, Németországban pedig áprilisban 21 gyanúsítottat vettek őrizetbe a naponta több ezer csaló telefonhívás miatt. Júliusban a spanyol rendőrség leplezett le újabb csalóközpontokat, amelyek összesen több mint 10 millió eurós (kb. 3,9 milliárd forint) kárt okoztak, nem sokkal azután, hogy egy több mint 200 milliárd forintos kriptocsaló-hálózat is lebukott.
