A bogong molylepke: az ausztrál csillagközi vándor titkai

Minden nyáron az Ausztrália keleti partvidékén élő bogong molylepke elképesztő vándorútra indul: akár 1000 kilométert is megtesz, hogy elérje hűs menedéket nyújtó alpesi barlangjait. Ezek az alig három centiméteres rovarok a Föld mágneses terét használják iránytűként, most azonban egy új, a Nature-ben megjelent kutatás azt is kimutatta, hogy az éjszakai égbolt fényei – a csillagok és a Tejút – alapján is tájékozódnak. Ez az első ismert eset, hogy egy gerinctelen – ráadásul ilyen hosszú távon – képes kihasználni a csillagokat a navigációhoz, amit eddig csak madarak, néhány fókafaj és az ember tudott nagyobb távolságokon.

Hogyan vizsgálták?

Egy nemzetközi kutatócsoport laboratóriumi „repülőszimulátort” épített: egy zárt térben a bogong molylepkét egy rúdhoz erősítették, majd a plafonra különféle csillagtérképeket vetítettek. A mozgásérzékelők precízen rögzítették, merre próbált repülni az állat. Először igazolták, hogy mágneses térben is képes eligazodni, majd ezt kiiktatva csak a csillagos ég követésére támaszkodhatott. Amikor a vetített égboltot 180 fokkal elforgatták, a molylepkék is irányt változtattak repülésük során. Téves vagy zavaros „csillagtérképek” hatására viselkedésük kaotikussá vált.

Csillagfény, neuronok és szagok

A kísérlet során 30 olyan neuront vizsgáltak, amelyek a látásban, koordinációban és tájékozódásban játszanak szerepet. Ezek különösen aktívvá váltak, amikor megjelent a Tejút fényes sávja vagy a Carina-köd. A Tejút a déli féltekén jóval fényesebb, ahogy dél felé halad, ez segítheti a molylepkéket útjuk során dél felé. Az, hogy pontosan mely csillagokat „használják”, továbbra sem ismert.

Azt is rejtély övezi, honnan „tudja” a molylepke, mikor induljon. Egyes feltételezések szerint ezt az ösztönt szüleiktől öröklik. Útjuk vége felé egyedi szagokra is támaszkodnak: a kutatók azonosítottak egy speciális illatanyagot, amely a barlangokból árad, és mintegy „végső jelzőfényként” segít nekik hazaérni.

Életciklus: vándorlás és halál

A molylepkék a forró nyarakat a hegyi barlangokban vészelik át, majd visszatérnek tengerparti szülőhelyükre, hogy lerakják petéiket, és ott is pusztulnak el. Ez a lenyűgöző, csillagok által vezérelt vándorút minden évben megismétlődik az ausztrál táj felett.

2025, adminboss, phys.org alapján