
Az űrbéli sugárzás átalakító ereje
Az üstökös sosem látott mennyiségű galaktikus kozmikus sugárzással találkozott. Ezek a nagyenergiájú részecskék a szülőcsillagok rendszerein kívülről származnak, és a csillagközi térben, ahol az üstökös életének nagy részét töltötte, nincs semmilyen védelem ellenük. Az ilyen sugárzás nemcsak a szerkezetét változtatja meg, hanem a kémiai összetételét is: a jelenlegi elméletek szerint a sugárzás hatására a jégben lévő szén-monoxid szén-dioxiddá alakul. Ettől függetlenül a Naprendszeren belül a Nap sugárzása — az úgynevezett helioszféra — hosszú távon védi a Földet és a környező bolygókat az ilyen hatásoktól.
Mérések szerint az üstökös kérge mintegy 15–20 méteres mélységig változott meg, ilyen vastagon hatolt át rajta a sugárzás, miközben közel 7 milliárd éves utat tett meg a Tejútrendszeren át. Ebből adódóan felszíne, sőt még a belső rétegek is jelentősen eltérnek az eredeti összetételtől. Ez a felfedezés paradigmaváltást jelent az intersztelláris eredetű objektumok vizsgálatában.
Égi utazó a Nap közelében
A 3I/ATLAS jelenleg napközeli pályáján száguld át a Naprendszeren, több mint 210 000 km/h sebességgel. Amikor a csillaghoz közel kerül, az üstökös felszínén lévő jég szublimál, gőzzé válik; a megfigyelések alapján a kifelé áramló gázok is a sugárzás által módosított külső rétegekből származnak. Várhatóan csak akkor juthatnak felszínre a még „eredeti”, kezeletlen anyagok az üstökös magjából, ha a Nap sugárzása rendkívül erős eróziót okoz.
A tudósok abban bíznak, hogy a perihelion előtti és utáni megfigyelések összevetésével sikerül többet megtudni az üstökös eredeti összetételéről. Minden jel arra utal azonban, hogy felszíne már szinte teljes egészében a vándorlás során átalakult anyagból áll.
Egy idős vándor tanulságai
A 3I/ATLAS lehet az eddig ismert legidősebb üstökös: egyes becslések szerint akár 3 milliárd évvel is idősebb lehet, mint a 4,6 milliárd éves Naprendszer. Megfigyelései rendkívül értékesek, de épp ilyen fontos, hogy a vizsgálatok során folyamatosan figyelembe kell venni az évmilliárdos átalakulásokat is. Maggiolo, a kutatás vezetője szerint ez kihívást jelent, ugyanakkor páratlan lehetőséget nyújt az üstökösök és általában az intersztelláris objektumok tanulmányozásához.
