Szabadság és feltöltődés: a jó közérzet forrásai
Azok, akik szabadságvágyukat követték, átlagosan 13%-kal érezték magukat jobban, jobban aludtak, és általában elégedettebbek voltak az életükkel. Akik pedig a hétköznapokban is időt szántak a feltöltődésre, a hobbijaikra, 8%-os jóllétnövekedést és 10%-os stressz- és szorongáscsökkenést tapasztaltak. A kutatás során 184 embert figyeltek meg kilenc napon át, akik naplózták, milyen értékek szerint éltek, és ez hogyan hatott a közérzetükre. Az eredmények minden vizsgált országban azonosak voltak: az önmegvalósítás és a kellemes élmények keresése egyértelműen jót tesz a boldogságnak.
Miért nem tesz boldoggá a teljesítménykényszer?
Meglepő lehet, de azok, akik az eredményességre és a konformitásra fókuszáltak, nem számoltak be semmilyen boldogságnövekedésről. Sőt, akik elsősorban a teljesítményt hajszolták, a következő nap kevésbé érezték jól magukat, mintha inkább az örömökre szánták volna az idejüket. Ugyanakkor a kutatók kiemelik: a siker vágya közvetve, például a munkával való elégedettségen vagy a ledolgozott napok számának növekedésén keresztül hatással lehet a boldogságra, de önmagában nem elegendő.
Életvezetés, amiből mindenki profitál
A vizsgálat tanulsága szerint a kiegyensúlyozott életmód, amelyben helyet kap az önmegvalósítás, a szabadidős tevékenység és a pihenés is, kifejezetten jótékonyan hat az általános jóllétre. Az irónia pedig az, hogy aki így él, végül még sikeresebb is lehet: boldogabban, elégedettebben, nyugodtabban vág neki a mindennapoknak. Ez azt is jelenti, hogy a jó közérzet növelése sokszor többet ér, mint a szorongás és a stressz puszta csökkentése. A kutatók szerint ideje lenne, hogy a mentálhigiénés tanácsadásban is nagyobb figyelmet kapjon a jóllét fejlesztése.
Tudományos alapokon
A naplózáson alapuló kutatás klinikai, személyiség- és szociálpszichológiai szempontból vizsgálta, hogyan hatnak egymásra az értékek és a jóllét. Az is kiderült, hogy amikor valaki könnyebben tud az önállósághoz és az élvezethez kapcsolódó értékek szerint élni, másnap mérhetően boldogabb lesz, és fordítva: aki jól érzi magát, könnyebben teljesíti ezeket az értékeket. Az összefüggés az országoktól, a hét adott napjától vagy az emberek előzetes lelkiállapotától függetlenül is érvényesül.
Összességében tehát úgy tűnik, a boldogság záloga inkább az, ha az ember időt szán a saját örömeire, a szabadidőre és a hobbikra, mint hogy állandóan csak a megfelelésért és a teljesítményért hajt.
