
Genetika: a magasság bonyolult öröksége
A magasság legalább 80%-ban öröklött tulajdonság, és több ezer gén befolyásolja, ezért rendkívül összetett. Minden ember 23 anyai és 23 apai kromoszómát kap, ezek közül kettő, az X és az Y határozza meg a biológiai nemet: a nők általában XX, a férfiak XY kromoszómával rendelkeznek. Jellemzően a magasabb szülők gyermekei is magasabbak lesznek.
Részletes genetikai vizsgálatok több mint 12 ezer olyan pontot azonosítottak az emberi genetikai állományban, amelyek a magassággal összefüggésbe hozhatók. Az egyik legismertebb ilyen gén a SHOX, amely mind az X, mind az Y kromoszómán megtalálható, és becslések szerint a férfiak és a nők közötti átlagos magasságkülönbség 25%-áért felelős. Ha a SHOX gén nem működik megfelelően az egyik kromoszómán, az jelentősen alacsonyabb testmagasságot eredményez, például a Léri-Weill-diszkondrosztózis esetén.
Nem szokványos kromoszómák és magasság
Különösen érdekes a magasság szempontjából azoknak az embereknek az esete, akiknek a szokásostól eltérő számú nemi kromoszómájuk van, például XXY vagy XXX. Egy közel egymillió emberen végzett friss kutatás szerint az Y kromoszóma száma nagyobb hatást gyakorol a testmagasságra, mint az X-eké: több Y kromoszóma általában magasabb testmagassággal jár, míg az extra X-ek kevésbé befolyásolják ezt. Az is kiderült, hogy a nők egyik X kromoszómája inaktív, így kevesebb SHOX gén működik náluk, míg a férfiaknál mind az X, mind az Y SHOX génje aktív.
Ritka esetekben, ha egy nőnek csak egy X kromoszómája van (Turner-szindróma), szinte kivétel nélkül alacsonyabb lesz a testmagassága. Fontos látni, hogy nem maga az Y kromoszóma okozza a férfiak magasabb termetét, hanem az összetett genetikai és környezeti tényezők együttese.
A hormonok szerepe
A nemi hormonok komoly szerepet kapnak a magasság alakulásában. A tesztoszteron például hozzájárul a férfiak izomzatához, mélyebb hangjához és a hosszabb növekedési időhöz is, de mindkét nem termel belőle. Az igazi főszereplő viszont az ösztrogén, amely mindkét nemben elindítja a hossznövekedést, majd amikor szintje elér egy csúcsot, lezárja a csontok növekedési lemezeit, és befejezi a növekedést. Mivel a lányoknál az ösztrogénszint hamarabb éri el a tetőpontot, ők is korábban fejezik be a növekedést, míg a fiúk tovább nőnek.
Ezenkívül a növekedési hormon, valamint az általa szabályozott IGF-1 faktor is jelentős, hiszen ezek a pubertáskorban érik el a csúcsukat, jelentősen befolyásolva a végső testmagasságot.
Környezeti tényezők és a génkifejeződés
A környezetnek legalább 20%-os szerepe van a végleges testmagasság kialakulásában: a táplálkozás, gyermekkorban szerzett betegségek és általános egészségi állapot jelentősen befolyásolhatják a növekedési lehetőségeket. Végül, de nem utolsósorban, a gének kifejeződése – vagyis hogy az adott génekből mennyi fejeződik ki a szervezetben – tovább árnyalhatja a képet, még azok között is, akiknél papíron minden genetikai háttér megegyezik.
Vagyis, hogy ki milyen magas lesz, végső soron a gének, hormonok és a környezet összjátékán múlik – és bár a férfiak átlagosan magasabbak, bőven akadnak kivételek ez alól is.