
Új látványelemek: Drón vagy tűzijáték?
A drónshow-k az elmúlt években látványos alternatívaként jelentek meg a tűzijátékok mellett, sőt, már a Super Bowl félidei műsorában is. Sokkal precízebbek, felismerhető képek, betűk, zászlók, sőt akár egy síelő alakja is megjelenhet a levegőben. Ráadásul a tűzijátékokkal ellentétben nem veszélyesek, nincs közvetlen környezeti terhelésük, nem romlik tőlük órákon át a levegő az elfüstölt lőpor miatt.
Csakhogy a drónshow nem egyszerű: minden egyes drón mozgását aprólékosan, képkockáról képkockára kell megtervezni. Ehhez mérnökcsapatok hosszú órákon át dolgoznak, előre kiszámítva a 3D-s mozgást, a fényeket, az ütközések elkerülését.
Az MI bekapcsolódik: Gen-Swarms és a kreativitás
A Stanford Egyetem és a Zaragozai Egyetem kutatói, Mac Schwager és Eduardo Montijano vezetésével, most MI-t vetnek be a drónshow-k tervezéséhez. Legújabb fejlesztésük, a Gen-Swarms lényege, hogy a tervezőknek ezentúl elég egy szöveges utasítást megadni, például: „Amerikai zászló animáció” vagy „Síelő lefelé a lejtőn”, és a rendszer automatikusan megtervezi a több száz vagy akár ezer drón útvonalát, pozícióját és a hozzájuk rendelt fényeket.
Ezzel sokkal több lehetőség nyílik a látványtervezők és művészek előtt, hiszen nem kell bonyolult mérnöki ismeretekkel rendelkezniük; most már bárki álmodhat nagyszabású animációt az égre.
Hogyan működik az MI-vel támogatott drónshow?
Ma a legtöbb ilyen show-t nagy technológiai cégek szervezik, speciális, jól felkészült mérnökcsapatokkal. Ők gondoskodnak róla, hogy a drónok üzemképesek, fel vannak töltve, tudják, mikor merre kell menniük, és elkerüljék az ütközéseket.
A Gen-Swarms rendszer lényege, hogy mindezt előkészíti: egy magas szintű utasításból (például egy mondatból) automatikusan kiszámolja az összes repülési pontot, a drónok közötti távolságokat, a sebességeket és a színek időzítését is. Ráadásul – bár jelenleg inkább csak szövegből dolgozik – a későbbi fejlesztések lehetővé teszik, hogy akár képet vagy rajzot is betölthessünk mintaként.
A fő kihívás, hogy a képgeneráló MI-modellek pixelekkel dolgoznak. Viszont a drón nem pixel: mozognia kell, nem teleportálhat, nem ütközhet másokkal, és van tömege, mérete is. Így a rendszernek figyelembe kell vennie a drón dinamikáját, gyorsulását, lassulását, valamint a biztonsági zónákat is, hogy egy drón se ütközzön.
A kutatás átültetése a gyakorlatba
A fejlesztők szerint az MI-alapú megoldás már most is érett arra, hogy valós show-kban használják. Igaz, ehhez szükség lesz olyan cégekre, amelyek rendelkeznek drónflottával és a nagyszabású élő bemutatókhoz szükséges szaktudással, hiszen akadémiai környezetben ekkora erőforrás nem áll rendelkezésre. A rendszer integrálása viszont már nem tűnik nehéznek.
Nem csak látvány: mentés, kutatás, építés
A technológia természetesen nem csak show-ra alkalmas. Használható például keresésre és mentésre: ha túrázók eltévednek, egy MI-vezérelt dróncsapat gyorsabban átfésülheti a vidéket. De a NASA akár aszteroidák felszínének kutatására is bevethet ilyen autonóm drónrajokat.
A következő lépés a drónos építkezés lehet: az MI nemcsak formát hozna létre a levegőben, hanem megszervezhetné, hogy drónok építőelemeket helyezzenek el egy adott struktúrában, például ideiglenes hidat hozzanak létre katasztrófa esetén vagy nehezen megközelíthető helyen.
A rendszer így bármilyen többrésztvevős robotrendszerben alkalmazható lehet: földi robotoknál, az építőiparban, vagy akár otthoni robotoknál is.
Környezetbarátabb, új show-k, új kihívások
Környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb a drónshow: nincsenek robbanóanyagok, hulladék, az eszközök újrahasználhatók. Zajterhelés tekintetében bár a közelben közlekedő drón zavaró lehet, távolról nézve jóval békésebb, mint a tűzijáték.
Az MI-támogatta tervezés kinyitja az utat sokkal összetettebb, művészibb és gyorsabban kivitelezhető animációk előtt. Továbbá segíthet abban, hogy egy ember akár több száz drónból álló robot- vagy dróncsoportot vezéreljen egyszerű parancsokkal.
Az egyik legnagyobb kihívás a magyarázhatóság marad: míg képgenerálásnál kevésbé fontos, hogy miért úgy néz ki a generált eredmény, robotoknál viszont elengedhetetlen, hogy a rendszer mindig konzisztensen, érthetően működjön, és ha hibázik, az okok kideríthetők legyenek.
Az MI, a kreativitás és a drónok jövője
Az MI és a generatív rendszerek, mint a ChatGPT vagy a képgenerálók, mostantól nemcsak szöveggel vagy képpel, hanem a való világgal is találkoznak: elhozhatják a kreativitást a levegőbe, a mindennapokba, sőt a mentésbe, építésbe is. Az MI-vezérelt drónshow hamarosan nem luxus lesz, hanem a jövő egyik új szórakoztatóipari és technológiai sztárja – akár már Magyarországon is.