Az északi lápvidékek keresztbe tehetnek a klímavédelemnek

Az északi lápvidékek keresztbe tehetnek a klímavédelemnek
Bolygónk felszínének csupán kis részét borítják az északi lápvidékek, mégis a világ talajszén-dioxidjának mintegy harmadát raktározzák. Ezek a vízzel teli élőhelyek évtízezredek alatt több méter vastag tőzegrétegeket halmoznak fel, így hatalmas mennyiségű szenet képesek lekötni. Azonban egy friss kutatás rávilágít arra, hogy a melegedéssel párhuzamosan nemcsak szén-dioxidot nyelnek el, hanem jelentős mennyiségű metánt is kibocsátanak – amely sokkal erősebb üvegházhatású gáz.

Az 1,5 fokos túllépés veszélyei

Az OSCAR Földrendszer-modell segítségével a kutatók részletesen vizsgálták a lápvidékek hatását. Arra jutottak, hogy a metánkibocsátás növekedése jelentősen ellensúlyozza a tőzeglápok szénmegkötését, főként, ha a globális hőmérséklet átmenetileg meghaladja az 1,5°C-os küszöböt, majd később visszaesik. Ilyenkor akár 10%-kal több szenet kell kivonnunk a légkörből, mint korábban gondoltuk, hogy visszatérjünk a biztonságos klímaszinthez.

Klímapolitikai következmények

Ez azt jelenti, hogy ha a lápvidékekkel nem számolnak a klímastratégiákban, a döntéshozók súlyosan alábecsülhetik, mennyi szén-dioxid eltávolítására lesz szükség, különösen az 1,5°C-os ideiglenes túllépés esetén. Bár nehéz észrevenni a tőzeglápok azonnali hatását a felmelegedés csúcspontján, hosszú távon jelentősen megnehezíthetik a bolygó lehűtését. A kutatók szerint ezért minden eddiginél fontosabb a nemzetközi összefogás és a természetes visszacsatolások pontosabb megértése a hatékony klímapolitikákhoz.

2025, adrienne, phys.org alapján

  • Te mit tennél, ha döntést kellene hoznod a lápvidékek védelméről?
  • Mit gondolsz, igazságosak a világ országai között a klímavédelem terhei?
  • Te hogyan vennéd rá az embereket, hogy törődjenek a természetes élőhelyekkel?




Legfrissebb posztok