Az immunrendszer tévedése: T-sejtek és az autoimmun támadás
Normális esetben a T-sejtek védik a szervezetünket a betegségekkel szemben, ám néha sajnos „baráti tűz” formájában saját szöveteinket kezdik támadni. Ez a folyamat okozza például az 1-es típusú cukorbetegséget, a reumatoid artritiszt vagy a gyulladásos bélbetegségeket. Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Parkinson-kór is részben ilyen autoimmun folyamat következménye lehet.
A kaliforniai LJI laborjában Alessandro Sette professzor és kutatócsoportja kimutatta, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél gyakran fordulnak elő olyan T-sejtek, amelyek két fontos fehérjét, az alfa-szinukleint és a PINK1-et támadják az agyban. Ezek az „elveszett” T-sejtek már a Parkinson-kór kialakulását megelőző években megjelenhetnek. Korábbi tanulmányok megerősítették, hogy különböző T-sejt alcsoportok is szerepet játszanak ebben. Egészen mostanáig azonban nem lehetett tudni, pontosan mikor indul be a T-sejt-reakció.
Kutatás: mikor fordul „rosszra” a helyzet?
A Parkinson-kór „prodromális” időszaka, amikor még nincsenek klasszikus motoros tünetek (például remegés), akár évtizedekig is eltarthat. Ezt rendkívül nehéz felismerni, mert a jelek – például REM-alvászavarok vagy a szaglás elvesztése – csupán óvatos utalások. Az LJI kutatói ezért olyan önkénteseken vizsgálták a T-sejtek működését, akiknél a Parkinson-kór genetikai kockázata eleve magas volt, illetve már jelentkeztek náluk a betegségre utaló korai jelek.
A Fluorospot nevű laboratóriumi módszer segítségével pontosan meg tudták vizsgálni a vérminták T-sejtjeinek aktivitását, és kiderült: a veszélyes T-sejt-reakció már jóval a diagnózis előtt felerősödik, a PINK1-re specifikus T-sejtszint pedig ekkor tetőzik.
Fontos megjegyezni, hogy bár az összefüggés világos, jelenleg még nem tudjuk, hogy maga az autoimmun folyamat indítja-e el a Parkinson-kórt, vagy inkább a betegség következtében aktiválódnak a T-sejtek. “Ez tipikus tyúk-tojás probléma: mi kezdődik előbb, a gyulladás vagy az idegsejtek pusztulása?” – mondja Sette. Az azonban biztos: amikor a T-sejt-reakció csúcsra jár, már közel vagyunk a diagnózishoz is.
Új lehetőségek: diagnózis és célzott kezelés
A legújabb kutatások új reményt adhatnak a korai diagnosztika fejlesztéséhez: ha időben mérni tudnánk a T-sejt-aktivitást, akár évekkel korábban felismerhető lehetne a Parkinson-kór veszélye. Közben a kutatók azt is vizsgálják, hogy lehetséges-e a „rossz” T-sejtek működését blokkolni, vagy éppen azokat a T-sejteket megerősíteni, amelyek visszaszorítják a káros gyulladást. Az ilyen megközelítés megkímélhetné az agysejteket, és lelassíthatná vagy akár meg is állíthatná a kór lefolyását.
A Sette-csoport itt nem áll meg: már vizsgálják a T-sejtek lehetséges szerepét más neurodegeneratív betegségekben is, például az Alzheimer-kór (angolul: Alzheimer’s disease) korai azonosításában. A mostani eredmények egyre több kutatót sarkallnak arra, hogy az immunrendszer – különösen a T-sejtek – működését vegyék célba, ha időben akarják elkapni ezeket a rettegett kórképeket.
