Haláltól az életmentésig
Az Aspergillus flavus spórái akár évszázadokig alvó állapotban maradhatnak a sírokban, majd a felbolygatás után súlyos légúti fertőzést okozhatnak – főként gyenge immunrendszerű embereknél. Most viszont olyan vegyületeket találtak benne, amelyek laboratóriumi körülmények között hatékonyan pusztítják a leukémiás sejteket. A kutatócsoport négy új asperigimycint azonosított: ezek különleges, gyűrűs szerkezetű molekulák, amelyek közül kettő már módosítás nélkül is jelentős daganatellenes aktivitást mutatott.
A méhkirálynő titka és az okosabb gyógyszer
A hatékonyság növelése érdekében a kutatók lipidmolekulákat – a méhkirálynőt tápláló anyaghoz hasonló zsírokat – kapcsoltak az asperigimycinekhez. Ez lehetővé tette, hogy a gyógyszer gyorsabban és hatékonyabban jusson be a rákos sejtekbe, mivel a sejthártya is főként zsírokból épül fel. Emellett egy SLC46A3 nevű gén is segíti a molekulák célba jutását, ami áttörést hozhat más, nehezen bejuttatható gyógyszerek fejlesztésében is.
Szelektív és kíméletes terápia
Az asperigimycinek ígéretesen szelektívek: csak a leukémiás sejtosztódást akadályozzák, az egészséges szöveteket nem károsítják, és minimális hatást gyakoroltak a mell-, a máj- vagy a tüdődaganatokra. Ezért jóval kevesebb mellékhatást okozhatnak, mint a jelenlegi széles spektrumú kemoterápiák. A kutatók bíznak benne, hogy további gombafajok rejtett vegyületei is hasonló áttörést hozhatnak.
A következő lépés: állatkísérletek és klinikai tesztek
A következő cél az asperigimycinek tesztelése állatkísérletekben, majd siker esetén klinikai próbák indítása embereken. Újabb gombafajok genetikájának feltérképezésével további titkos gyógyszermolekulák felfedezése is valószínű, aminek köszönhetően a régmúlt félelmetes sírjai a modern orvoslás kincsesbányájává válhatnak.
