Elveszett japán remények a Holdon
A Kitartás (Resilience) holdkompot a japán ispace cég építette és üzemeltette, és 2024. június 5-én a Mare Frigoris (Hidegek tengere) régióban szállt volna le. Fedélzetén tudományos kísérletek mellett az első európai holdjáró, a Kitartó (Tenacious), azaz a „Holdház” is helyet kapott. Ám alig 100 másodperccel a tervezett leszállás előtt megszakadt a kapcsolat a járművel, ami végzetes becsapódáshoz vezetett.
Űrszondás nyomozás: a roncsok és a sötét folt
Június 11-én a NASA Holdi Felderítő Szondája (Lunar Reconnaissance Orbiter) készített felvételeket a becsapódás helyéről. Az új és a korábbi képeket összehasonlítva jól láthatóvá vált egy sötét folt a holdi felszínen, amelyet a becsapódás során felkavart holdpor és törmelék okozott. Június 16-án az indiai Csándráján-2 (Chandrayaan-2) is újabb, részletesebb felvételeket készített, amelyeken legalább 12 darabot azonosítottak a széttöredezett űreszközből.
Technikai hiba vezetett a katasztrófához
A végső telemetriai adatokból kiderült, hogy a Kitartás (Resilience) lézeres távmérője akadozott, nem tudta pontosan mérni a jármű magasságát, így nem tudott megfelelően lassítani. Ezt június 24-én maga az ispace is elismerte. A Kitartás (Resilience) egyébként a cég második holdkompja volt, az első már korábban elveszett a Hold körüli pályán.
Holdra szállási láz: amerikai, indiai és kínai próbálkozások
Az elmúlt években megszaporodtak a holdraszállási kísérletek. 2024-ben két amerikai vállalat is próbálkozott: a Firefly Aerospace Kék Szelleme (Blue Ghost) március 2-án, az Intuitive Machines IM-2 szondája pedig március 7-én. Februárban viszont az Odüsszeusz (Odysseus) lett az első amerikai leszálló, igaz, oldalára borulva ért földet a Holdon. 2023 augusztusában India történetének első sikeres landolását hajtotta végre a Hold déli pólusa közelében, bár az is gyorsan üzemképtelenné vált. 2024 júniusában Kína Csang’e 6 (Chang’e 6) küldetése sikeresen leszállt, és azóta is működik.
