Égbe nyúló támogatások és gyors sikerhajhászás
A Meta rekordméretű, 910 hektáros – mintegy 1 700 focipályának megfelelő – területet keresett, ahol gyorsan tudja bővíteni MI-működését, gigawattban mérhető energiaellátással. A vidéki Richland megye földjét még 2006-ban vásárolta fel az állam abban a reményben, hogy autógyárat tudnak idecsábítani, ám az üzletből végül nem lett semmi.
Most azonban a Metának épp ilyen méretű, gyorsan bevethető területre volt szüksége, és az állam mindent megtett, hogy elnyerje a technológiai óriás kegyeit. A helyi áramszolgáltató (Entergy Louisiana) hamar jelezte: három új gázerőmű felépítésével képes lesz az adatközpont energiaigényét fedezni – ez olyan mennyiségű áram, amely csúcsidőben kétszerese New Orleans teljes fogyasztásának. Az erőművek építése összesen több mint 1 080 milliárd forintba kerül majd, a Meta pedig idő közben 1 500 MW naperőmű-kapacitást is bekapcsolna a rendszerbe.
Méteres adókedvezmények: árverseny az IT-nagyhalakért
Van azonban egy terület, amelyen Louisiana mindenképp engedni kényszerült: a Meta ragaszkodott hozzá, hogy az adatközpont létrehozásához szükséges összes eszköz és gép értéke után ne kelljen milliárdos nagyságrendű forgalmi adót fizetniük. Enélkül nem is pályáztak volna helyszínként – az ilyen adókedvezmények mára teljesen általánossá váltak az IT-óriás cégek beruházásainál. Jeff Landry kormányzó alig fél év hivatalban töltött idő után olyan törvényjavaslatot írt alá, amely 2029-ig minden új adatközpont számára hatalmas adóengedményt biztosít. Bár a Meta udvarlása ekkor még titkos volt, ma már világos: versenytárs államok – Texas, Mississippi, Alabama, Georgia, Dél-Karolina – ugyanebben a ligában játszanak.
Egy felmérés szerint az elmúlt öt évben legalább 16 amerikai állam összesen majdnem 2 200 milliárd forintnyi (közel 6 milliárd dollár) adókedvezményt adott ki hasonló ipari óriásoknak. Gyakran még az állami vezetők is csak becsülni tudják, pontosan mennyi bevételről mondanak le – Louisiana is évi több tízmilliárd forint elmaradt adóbevétellel kalkulálhat, akár a 2059-es pénzügyi évig.
Energiaválság vagy stabilitás? Az áramigény két oldala
Louisianában időről időre gondot jelent az áramszolgáltatás megbízhatósága: 2023-ban egy lakos átlagosan csaknem 10 órán át maradt áram nélkül, ezzel a 40. helyen álltak országosan. Bár az Entergy némileg jobban teljesített az átlagnál, idén májusban például 100 000 ügyfelük maradt áram nélkül New Orleans környékén egy hétvégi hálózati túlterhelés miatt.
A három új gázerőművet, valamint az 1 500 MW napelemet a Meta miatt építik meg. A helyi áramszolgáltató szerint ezek az új és hatékonyabb áramtermelő egységek hosszú távon csökkenthetik az energiaárakat, stabilabbá tehetik a hálózatot, a Meta pedig saját pénzén építi ki a csatlakozáshoz szükséges infrastruktúrát.
Ezzel szemben a helyi Polgári Energiatanács és civil szervezetek attól tartanak, hogy egy hatalmas, új áramfogyasztó inkább ront a szolgáltatás megbízhatóságán, sőt, még tovább drágíthatja a villanyszámlát. A vita tovább folyik, miközben a támogatók szerint a Meta új beruházása lendületet adhat a legszegényebb megyék egyikének.
500 végleges állás, 5 000 építőmunkás – valóban megéri?
A Meta új szuperszámítógépes központja véglegesen mindössze 500 munkahelyet teremt, ugyanakkor az építkezés csúcsán 5 000 ember dolgozik majd a helyszínen. Ez nem tűnik soknak, de Északkelet-Louisiana legszegényebb térségében jelentős változást hozhat – erre hívja fel a figyelmet a helyi gazdaságfejlesztési vezető is. Jeff Landry kormányzó szintén hangsúlyozta: minden egyes állás számít itt, öt új hely is nagy szó, nemhogy ötszáz.
A gazdasági döntéshozók bíznak benne, hogy a Meta letelepedése újabb, hasonló nagyságrendű informatikai beruházásokat vonzhat a jövőben.
Versenyfutás az MI-korszakban
Az óriási adóengedmények, infrastrukturális beruházások és energiarendszeri fejlesztések mind-mind azt jelzik, hogy Amerikában halálosan komolyan zajlik a verseny a gigaberuházásokért, főleg az MI-hoz kapcsolt adatközpontokért. Bár ezek közvetlenül viszonylag kevés embert foglalkoztatnak, akár több százmilliárd forintnyi közvetlen beruházást is hozhatnak egy-egy elmaradott térségbe – ahogyan most Louisiana példája is mutatja. És ha a gigászok jönnek, talán a hírnév, sőt, az igazi informatikai fellendülés sem marad el.
