Az univerzum a vásznon: elrajtol a tízéves kozmikus felmérés

Az év egyik legizgalmasabb tudományos fejleménye, hogy megkezdődött a Vera C. Rubin Obszervatórium égboltfelmérése, amelyre több mint húsz évet vártak a kutatók. A világ legnagyobb, 3200 megapixeles digitális kamerájával felszerelt chilei obszervatórium tíz éven át fogja térképezni az eget, 40 másodpercenként új felvételt készítve. Néhány naponta lefotózzák az egész déli égboltot, így elképesztő, ultramagas felbontású idősoros feljegyzésekhez jutnak a világegyetem változásairól és rejtélyeiről.

Az univerzumot újraírják

A Rubin Obszervatórium minden éjjel mintegy ezer képet készít, napi tíz terabájtnyi adattal bővítve a tudományos archívumot. Egy évtized alatt a projekthez közel 800-szor térnek vissza ugyanarra az égboltpontokra, hogy megfigyeljék a lehetséges kozmikus változásokat – például az üstökösök és aszteroidák mozgását, valamint a galaxisok élettörténetét. A vizsgálatok nemcsak az univerzum tágulásáról, hanem a sötét anyag és a sötét energia titkairól is új információkat adhatnak. Külön figyelmet érdemel, hogy ezek a kutatások meghatározhatják majd, hogyan látjuk a világegyetem alapvető törvényeit.

Cyborg csótányok merülnek

A Szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem és a Waseda Egyetem kutatói most igazán meglepték a világot: búvárruhát készítettek cyborg csótányok számára. Ezekbe a madagaszkári sípoló csótányokba elektronikát ültettek, majd egy rugalmas, oxigént termelő mini búvárruhát adtak rájuk, amely négy szilikoncsővel friss levegőt juttat a légzőnyílásaikba. Így akár három órán keresztül is oxigénnel ellátva úszhatnak a víz alatt – mindezt maradandó károsodás nélkül. Az ötlet nem öncélú: az ilyen cyborg rovarokat mentési műveleteknél lehet bevetni, főként olyan helyszíneken, ahová ember, robot vagy kutya sem fér be. Idén tavasszal Mianmarban már sikerrel kipróbálták ezt a megoldást egy pusztító földrengés után.

Milliárdos szerződések a Holdra szállásért

A NASA egy újabb, 220 milliárd forint értékű szerződéscsomagot kötött három cég – az Astrobotic, a Firefly Aerospace és az Intuitive Machines – részvételével, amelyeknek célja tudományos műszerek Holdra szállítása 2028 végéig. A leszállóegységeken minden alkalommal azonos műszereket helyeznek el: lesz egy Stereo Camera for Lunar Plume Surface Studies (SCALPSS), amely a holdi leszállás során keletkező por kavargását vizsgálja, egy Laser Retroreflector Array (LRA) a leszállóegységek pontos pozícióméréséhez, valamint egy Linear Energy Transfer Spectrometer (LETS) az űrsugárzás mennyiségének mérésére.

Külön figyelmet érdemel, hogy az azonos felszerelések révén a NASA több leszállópont adatait hasonlíthatja össze, így átfogó, megbízható környezeti hálózatot tud építeni a Hold felszínén, amelynek végső célja az emberi holdkutatás biztonságának garantálása.

2026, adminboss, www.engadget.com alapján