Nem a fogyás számít, hanem az agyi nyomás csökkenése
Bár a liraglutidot eredetileg 2-es típusú cukorbetegség kezelésére fejlesztették ki, és főként a vércukorszint csökkentésére, valamint az étvágy mérséklésére használják, ezúttal nem a testsúlycsökkentés volt a meghatározó tényező. A résztvevők testtömegindexe csak enyhén változott (34,01-ről 33,65-re), ez azonban statisztikailag jelentéktelen volt, és további elemzések igazolták: a javulás nem a fogyáshoz, hanem az agy-gerincvelői folyadék nyomásának csökkenéséhez köthető.
A kutatók mindenkit megvizsgáltak, hogy kizárják a magas koponyaűri nyomással járó betegségeket, például az idiopátiás intrakraniális hipertenziót. Az elmúlt évek eredményei egyre inkább arra utalnak, hogy a migrén (különösen a krónikus forma) hátterében részben enyhe koponyaűri nyomásnövekedés állhat. A liraglutid az agyban csökkenti a gerincvelői folyadék termelődését, ami mérsékli az idegrendszeri érzékenységet, és végső soron kevesebb migrénes rohamot eredményez.
A kulcs: a CGRP-szint visszaszorítása
Az elmélet szerint a liraglutid az agy vénás szinuszainak nyomását is mérsékelheti, így visszaszorítja egy, a migrén kialakulásában kulcsfontosságú peptid, a CGRP kibocsátását. A kutatás vezetője, Dr. Simone Braca kiemelte: a résztvevők többsége már két héten belül javulást tapasztalt, és a hatás három hónapon át fennmaradt, még akkor is, ha jelentős fogyás nem történt. Mellékhatásként leggyakrabban enyhe gyomor-bélrendszeri panaszokat (például hányingert és székrekedést) tapasztaltak a páciensek, ezek azonban az esetek 38%-ában fordultak elő, de senki sem szakította meg emiatt a kezelést.
Remény azoknak is, akiknél eddig semmi sem használt
A nápolyi kutatók most nagyobb, randomizált vizsgálatot terveznek, hogy közvetlenül is igazolják a liraglutid és más GLP-1 szerek hosszú távú, közvetlen agyi nyomáscsökkentő hatását, valamint vizsgálják a hasonló, de kevesebb mellékhatással járó alternatívákat is. Ha az eredményeket más kutatások is megerősítik, egyik legismertebb cukorbetegség-gyógyszerünk áttörést hozhat a világon több mint egymilliárd ember életét megkeserítő migrén kezelésében – főleg azoknál, akiknél a hagyományos megelőző terápiák hatástalannak bizonyulnak. Az idegrendszeri betegségek elleni gyógyszer–újrahasznosítás egyik sikertörténete lehet.
