Az első összetett állatok tízmillió évvel régebbiek, mint hittük, új fosszíliák szerint

Északnyugat-Kanadában kövületek egész sorát fedezték fel, amelyek teljesen új képet adnak az élet fejlődésének korai szakaszairól. A több mint száz fosszília között hat olyan fajt is találtak, amelyek még soha nem kerültek elő Észak-Amerikában, némelyikük pedig akár 567 millió éves is lehet. Ez azt jelenti, hogy az első nagyobb, bonyolult felépítésű és mozgékony élőlények akár 10 millió évvel korábban jelentek meg, mint azt korábban gondolták.

Mikrobák uralmától a komplex élővilágig

Kezdetben a Föld életét hárommilliárd éven át egyszerű mikrobák uralták. Majd egyszer csak megjelentek a furcsa formájú, szemmel is látható tengeri állatok, amelyek már olyan viselkedésmintákat mutattak, amelyek ma is ismerősek. Ezek az állatok az Ediakara-időszakban (635–541 millió éve) jelentek meg, amikor Észak-Amerika még a Laurentia nevű őskontinens része volt. Ebben az időben fejlődtek ki a legelső soksejtű állatok — egyes fajok rokonságban állnak mai élőlényekkel, mint például a csigákkal, medúzákkal, mások viszont teljesen egyediek maradtak.

Ritka és különleges leletek

Az ebből az időből származó fosszíliák ritkák, hiszen az állatoknak általában nem volt sem csontvázuk, sem páncéljuk. A kutatók három úgynevezett assemblage-t különítenek el: az Avalon (575–559 millió éve), a White Sea (559–550 millió éve) és a Nama (550–538 millió éve) csoportokat. A mostani felfedezés szenzációja, hogy Észak-Amerikában először sikerült kimutatni a White Sea csoport képviselőit, ráadásul ezek a kövületek 5–10 millió évvel idősebbek a korábban Európában, Ázsiában vagy Ausztráliában talált társaiknál.

Bonyolult életformák a mélyben

A leletek közül kiemelkedik a Dickinsonia — lapos, ovális szervezet, amely az egész alsó felszínén át szívta fel a tápanyagot; a Funisia — csőszerű állat, amely a legkorábbi nemi szaporodásra utaló bizonyítékot szolgáltat; és a Kimberella — korai puhatestű, amely már kétoldali szimmetriát mutatott. Feltételezhető, hogy ezek az állatok meglepően mély vízben éltek, ami teljesen új elméletet vet fel az evolúció menetéről. Eszerint nem a sekély vizekben, hanem a stabilabb, mélyebb tengerekben kezdődhetett el az állatok bonyolultabb fejlődése, mielőtt betörtek volna a sekélyebb vizekbe. Ez a stabilitás kulcsszerepet játszhatott az első állatok megjelenésében.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján