A dauniai kyathos: pancsolás, mámor és egy kigúvadt szemű fickó

Dél-Olaszországban, évszázadokkal a római hódítás előtt, a daunok különleges kerámiákat és sírköveket alkottak, melyek máig őrzik misztikus kultúrájuk emlékét. A leghíresebb ezek közül az egyfülű, szélesre tárt szemű, lendületes figurával díszített kyathos – egy festett agyagcsésze vagy merőkanál, amely talán a bor keverésében játszott szerepet.

Titokzatos dauniai örökség

A daunokról kevés írott forrás maradt fenn. Római hódításuk előtt – Kr. e. 275 táján – főként földművelésből, állattenyésztésből éltek, és élénk kereskedelmi kapcsolatot ápoltak a görögökkel és illírekkel az Adriai-tengeren keresztül. Régészek négy évtizeden át kutatták Herdonia városát (a mai Foggia tartományban), ahol kivételes minőségű dauniai kerámiák kerültek elő, melyeket a Museo Nazionale Archeologico di Manfredonia és a Museo Civico di Foggia gyűjtött össze – sőt, még New York-i és a Harvard egyetem múzeumaiban is találhatók ilyen ritkaságok.

Izgalmas díszítés és lehetséges szerepek

A kyathos egy kis, peremes tál, kb. 13 centiméter átmérőjű, amelynek oldalán egy feltűnő emberalak kapaszkodik, karjai a magasban, szemei hatalmasak. Szimbolikus, geometrikus minták díszítik, a tál alján pedig madárszerű figura jelenik meg. Noha pontos funkciója vitatott, valószínű, hogy eredetileg a bor keverésére és merítésére szolgált ünnepségek alkalmával. Mások szerint viszont vallási vagy gyógyító eszköz is lehetett: kutatások során több csészéből ópiumalkaloidákat mutattak ki, vagyis ópiumos keverékek készítésére is használhatták, akár eksztatikus szertartásokhoz, akár fájdalomcsillapításra.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a dauniai szimbolikus kerámiák több szerepet is betöltöttek, akár hétköznapi használati tárgyként, akár kábítószeres szertartások kellékeként.
A történet másik oldala azonban az, hogy a máig ismeretlen dauniai kultúra minden egyes cserépedénye közelebb vihet ahhoz, hogyan élt és ünnepelt ez a rejtélyes nép.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján