A raidek? Ugyan: a horgászat a Final Fantasy XIV igazi pokla

A világ vége már többször elmaradt, de egyetlen hal kifogása még mindig lehetetlen küldetésnek tűnik. Miközben a macskalány karakterem a galaktikus pusztulással dacol, földönkívüli fegyverzetet szerel le, vagy épp a nihil megtestesülésével küzd, a horgászbot valamiért mégis kifog rajta. Pedig azt hinné az ember, hogy aki az univerzumot is megmentette, simán kipipálná a halásznapló összes tételét – ehhez képest a tízéves bővítmény legősibb hala sem akadt még a horgomra. Sokan a raideket emlegetik a játék legkeményebb kihívásaként, pedig a legvadabb dungeon run, az Ultimate próbák vagy a halál nélküli Criterion Savage semmi ahhoz képest, amit a Bobgoblin Bass miatt átélek. Ennél a halnál egyszerűen minden összeesküdött ellenem: csak adott, rendkívül ritkán feltűnő időjárási viszonyok mellett fogható ki, egy régi Heavensward-helyszínen, meghatározott játékon belüli időablakban. A múltban, amikor a Fish Eyes képesség még nem szüntette meg a ritka halaknál a szigorú időkorlátokat, többhetes vagy akár hónapos várakozás is előfordult. Előfordul, hogy hajnal háromkor jön el a pillanat, amikor végre próbálkozhatok – ha lemaradok, kész, irány vissza a várólistára, talán egy hónap múlva lesz ismét öt percem, hogy egyáltalán esélyem legyen. Az időablak sosem kegyelmez.