Szeizmikus hullámvasút a felszín alatt
A föld alatti események igazi hullámvasút-szerű mozgást produkáltak. A kitörés veszélye rövid ideig a levegőben lógott, ám hamar világossá vált, hogy a magma mennyiségével – amely 32 000 olimpiai úszómedencét is megtöltött volna – valami egészen rendkívüli zajlott le a felszín alatt. A magma nagy része meglepően csendben, kevés földrengés kíséretében szivárgott felfelé, és csak miután megállt, indultak meg igazán a rengéssorozatok.
Néma invázió, műszeres észlelés
A folyamat részleteit egy nemzetközi kutatócsoport rekonstruálta. Felszíni és tengerfenéki szeizmométereket telepítettek, GPS- és műholdas mérésekkel vizsgálták a felszín emelkedését, ami korábban nem látott pontosságú adatokat eredményezett. Arra lehet következtetni, hogy mintegy 6 centiméterrel emelkedett meg a sziget felszíne, jelezve, hogy a magma a felszín közelébe ért – de végül mégis csapdába esett, így elmaradt a kitörés.
Feszültség a törésvonal mentén
A magma útja nem volt véletlenszerű: a Pico do Carvão törésvonalon keresztül nyomult előre, amelyről ismert, hogy korábban nagy erejű rengéseket okozott. Ezúttal a magma ennek mentén kapaszkodott fel, földmozgások ezreit váltva ki, de nem idézett elő nagyobb rengést. Ezáltal a törésvonal „autópályaként” vezette a magmát, miközben oldalsó szivárgással a gázok és folyadékok távoztak, ami csökkentette a nyomást, így nem következett be kitörés.
Új távlatok a vulkánmegfigyelésben
A kutatásból kiderült, hogy akár hatalmas mennyiségű magma is hirtelen, kevés riasztó előjellel kerülhet feljebb a földkéregben. Nagy jelentőségű, hogy egy aktív törésvonal döntő szerepet játszhat abban, lesz-e valódi kitörés. Ez a felfedezés segíthet abban, hogy a jövőben pontosabb becsléseket készítsenek a vulkáni veszélyekről.
A projekt nemzetközi együttműködésben, portugál, brit és spanyol intézetek közreműködésével, jelentős európai támogatással valósult meg. A portugál haditengerészet, számos kutatóintézet és a sziget helyi hatóságai is szerepet vállaltak benne, amely példája lett annak, hogy határokon átnyúló összefogásra van szükség, amikor a természet erői veszélyeztetik az emberi közösségeket.
