Mikor válik igazán veszélyessé?
A hőség és a páratartalom együttes előfordulásakor lényeges a nedves hőmérőgömb (wet-bulb) hőmérséklet figyelése. Ez a mutató nemcsak a levegő hőmérsékletét, hanem a páratartalmat, a szelet és a napsütés intenzitását is számításba veszi. Ha például egy építkezésen vagy a mezőgazdaságban dolgozol, gyakran kerülhetsz árnyék nélküli helyzetbe – ilyen esetekben a nedves hőmérőgömb hőmérséklet különösen fontos lehet. Sportolás és szabadtéri kikapcsolódás során is érdemes figyelni erre, főleg ha a hőmérő 27°C fölött jár: ekkor a szakemberek gyakori pihenőt, sok víz fogyasztását és akár a sportfelszerelés részleges levételét is javasolják.
Így mérik a nedves hőmérőgömb hőmérsékletet
A nedves hőmérőgömb hőmérséklet méréséhez egy hőmérő érzékelőjét nedves ruhával tekerik körbe. A párolgó víz hűti az érzékelőt, éppen úgy, ahogy az izzadás hűti az emberi testet. A meteorológusok a nedves és száraz hőmérő által mutatott értékek különbségéből tudják megállapítani a valós veszélyt. Ha a páratartalom 100%, a két érték megegyezik. A legtöbb nyári napon azonban a nedves hőmérőgömb hőmérséklet mindig alacsonyabb, és vészjelzés, ha az eléri vagy meghaladja a 29°C-ot.
Nedves hőmérőgömb kontra hőindex: mikor számít?
A hőindex azt mutatja meg, mennyire érezzük valójában melegnek a levegőt árnyékban – a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom alapján. Ezzel szemben a nedves hőmérőgömb mérést közvetlen napsütésben végzik, ilyenkor figyelembe veszik a nap beesési szögét, a szelet és a felhőzetet is. Mindkét mutató fontos, de más-más helyzetben jelez veszélyt.
80–90°F (27–32°C) hőindex mellett már fáradtság jelentkezhet, 32–39°C-nál hőguta- és kimerülésveszély lép fel. 39–51°C között a veszély komolyra fordul, 52°C-tól pedig extrém veszéllyel kell számolni. Már 29–31°C (85–88°F) nedves hőmérőgömb értéknél is, ha valaki napfényben dolgozik vagy sportol, 30 perc alatt kimerülhet a szervezete; 31–32°C-nál húsz perc alatt beállhat a vészhelyzet, 32°C felett pedig 15 perc mozgás után minimum háromnegyed óra pihenő szükséges.
A klímaváltozás fokozza az extrém forróságot
Bár a nedves hőmérőgömb hőmérséklet nem emelkedik egész nap, mert számít a napsütés szöge is, a rövid ideig tartó csúcsértékek is súlyosak lehetnek – főleg most, amikor az extrém hőség évről évre fokozódik. A 2024-es év például minden eddiginél forróbb volt. A páratartalom is egyre nagyobb problémát okoz, különösen a trópusi területeken. A középső és keleti országrészben kialakuló hőkupola és az extrém időjárási események gyakoriságának növekedésében a klímaváltozás kulcsfontosságú szerepet játszik.
A tudományos szervezetek szerint idén a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán partjai is jóval melegebbek a szokásosnál, ami harmincszor valószínűbb a klímaváltozás miatt. A melegebb tengerek miatt több nedvesség kerül a légkörbe, növelve a páratartalmat és a harmatpontot, ez pedig tovább súlyosbítja a hőhullámok hatását. Az idei extrém események minden jel szerint a klímaváltozás következményei.
