A tudósok négyhetes diétával fiatalították az idősebbek biológiai korát

Egy egyszerű étrendváltás négy hét alatt jelentős változásokat hozott idősebb felnőttek biológiai korában: bizonyos diéták radikális átalakítása során a résztvevők szervezete mintha éveket fiatalodott volna. A Sydney-i Egyetem kutatása szerint azok az idősek, akik csökkentették étrendjükben a zsírt vagy kevesebb állati fehérjét fogyasztottak, rövid idő alatt javuló egészségügyi biomarkereket mutattak. A vizsgálatban szereplő, 65 és 75 év közötti résztvevőknél négy hét alatt kimutathatóan csökkent a becsült biológiai életkor, ezzel új kérdéseket vetve fel az étrend szerepéről az öregedés lassításában.

Mi az a biológiai kor?

A születési év alapján számított életkor nem mond el mindent az egészségről, ugyanis a biológiai életkor ennél jóval árnyaltabb képet ad: azt mutatja meg, mennyire tudja a szervezet kezelni a bennünket érő fizikai és lelki stresszt, illetve megbirkózni a betegségekkel és a regenerációval. A szervezet állapotát mérő biomarkerek – mint a koleszterinszint, az inzulin és a gyulladásos fehérje (C-reaktív protein) – jelzik az idő múlását. Ezeket összevetve sokszor sokkal pontosabb képet kapunk arról, mi várhat ránk hosszú távon.

Négy diéta, egy cél

A kutatás során 104, 20–35 közötti BMI-vel rendelkező, egészséges, nemdohányzó idősebb felnőttet soroltak be négyféle diétacsoportba. Az étrendek mindegyike 14 százalékban tartalmazott fehérjét. Két csoport hagyományos mindenevő diétán volt: az egyik magasabb zsírtartalommal (OHF), a másik magasabb szénhidráttal (OHC). A másik két csoport a húsfogyasztást csökkentő, „félig vegetáriánus” diétát kapott, ezekben 70 százalékban növényi eredetű fehérje szerepelt – itt is zsírdúsra (VHF) és szénhidrátdúsra (VHC) osztva.

Kinek fiatalodott legtöbbet a szervezete?

A történet itt éles fordulatot vett: az a csoport, amelynek étrendje a legkevésbé tért el a megszokottól (OHF), nem mutatott változást a biológiai korban. Ezzel szemben a másik három csoportban jól mérhetően csökkent a biológiai életkor mutatója. A leglátványosabb eredményt az OHC-csoport érte el: náluk a bevitt energia 53 százaléka szénhidrátból, 28–29 százaléka zsírból, 14 százaléka fehérjéből származott.

Mi jöhet ezután?

A kutatók hangsúlyozzák, hogy hosszabb távú vizsgálatokra van szükség: a jelenlegi eredmények még nem igazolják, hogy puszta étrendváltással az élettartam is valóban növelhető, vagy a természetes betegségkockázat is csökken. A következő lépés annak vizsgálata, hogy más korcsoportokon és hosszabb távú étrendi változtatásokkal is fennmaradnak-e a pozitív hatások. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy az étrend komolyabb átgondolása idősebb korban is gyors, látványos egészségügyi előnyöket hozhat.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján