A jégkori kínaiak megdöbbentően fejlett kőeszközöket készítettek 146 ezer éve

Érdemes megvizsgálni, hogy a modern ember ősrokonai mennyire képesek voltak alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez: a közép-kínai Lingjing lelőhely feltárásán kivételesen fejlett kőeszközökre bukkantak, amelyek körülbelül 146 ezer évvel ezelőtt készültek. Ebben a jéghideg időszakban, amikor az életkörülmények rendkívül zordak voltak, a Homo juluensis nevű embercsoport meglepő technológiai újításokat vezetett be. Ezek a leletek merőben új megvilágításba helyezik azt a régi feltételezést, hogy az emberi találékonyság csupán békés, bőséges időkben bontakozott ki.

Leleményes kőeszközök egy eltűnt emberfajtól

A feltáráson előkerült eszközöket a Homo juluensis készítette, amely a modern emberhez (Homo sapiens) hasonlóan fejlett aggyal rendelkezett, de kelet-ázsiai archaikus emberek és európai neandervölgyiek jegyeit is magán viselte. A tudósok hosszú ideje úgy vélték, hogy Kelet-Ázsia középső pleisztocén korszakának lakói (300 000–120 000 évvel ezelőtt) jóval kevésbé voltak technikailag fejlettek afrikai és európai társaiknál. Következésképpen a Lingjing-leletek átírják ezt a képet. Az első pillantásra jelentéktelennek tűnő, korong alakú kőmagok mögött rendkívül szervezett gyártási folyamat rejtőzött. Az ősemberek pontosan szabályozták a nagyobb kövekre mért ütéseket, hogy megfelelő vágópengéket kapjanak. Egyes magokat mindkét oldalon egyenletesen formáztak, másokat aszimmetrikusan: egyik oldaluk inkább ütőfelületként szolgált, a másik oldalukat pedig tudatosan előkészítették a penge lefejtésére. Ezek a megoldások tudatosságra, térlátásra és a kő szerkezetének mély ismeretére vallanak – összetettségük felér a neandervölgyi vagy afrikai kőipar vívmányaival.

A csontba zárt kristályok árulták el a valódi kort

A régészek rengeteg állatcsontot is találtak a helyszínen – egy őzgida bordacsontjában csillogó kalcitkristályok döntő fontosságúnak bizonyultak: ezekben a természetes urántartalom idővel tóriummá alakul, a kettő arányából pontosan kiszámítható a kristály életkora. A mérések alapján a korábbi, 126 ezer éves korbecslés elavulttá vált; a valódi dátum 20 ezer évvel korábbra, azaz 146 ezer évre tehető.

Jéghideg korszakban született a kreativitás

Az új eredmények teljesen átalakítják az ősemberek kreativitásának értelmezését. Kiderült, hogy ők ezekben a rendkívül barátságtalan, fagyos évszázadokban hozták létre a bonyolult technológiákat, nem pedig kellemesebb, melegebb korszakban. Ez azt sugallja, hogy a szükséghelyzet és a nehéz körülmények kényszerítették ki az újító szellemet. A kutatók szerint Kelet-Ázsia emberi múltja jóval sokszínűbb és találékonyabb volt, mint korábban gondoltuk.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján