Miért fontos a folyadékok áramlása?
Az élet működéséhez mikroszkopikus szinten állandó mozgásra van szükség. A tápanyagoknak át kell jutniuk a sejtekbe, a fehérjéknek helyesen kell összehajtódniuk, és a molekulák folyamatosan diffundálnak a vizes környezetben. Ezeket a folyamatokat alapvetően a viszkozitás, vagyis az áramlás könnyedsége szabja meg.
A kutatók szerint univerzumunk rendkívül szűk, úgynevezett életbarát határok között engedi a folyadékokat áramlani. Ha az alapvető fizikai állandók – mint a Planck-állandó vagy az elektron töltése – akár néhány százalékkal módosulnának, a víz viszkozitása szinte kátrányos sűrűségű lehetne, vagy éppen túlságosan híg, ami ellehetetlenítené az ismert életfolyamatokat.
Ez a hatás túlmutat az egyszerű ivóvizen vagy az óceánokon: a vér, a sejtfunkciókat irányító folyadékok, sőt maga az élethez szükséges kémia is érzékenyen függ e folyamatok finom részleteitől.
Kozmikus finomhangolás új megközelítésben
A fizikusok régóta találgatják, miért látszanak ilyen finoman hangoltnak a világegyetem állandói. Korábban az érvek többsége a csillagok belsejében zajló folyamatokra koncentrált. Most viszont az élő sejtek szintjén kínálkozik egy újabb réteg: még ha csillagok, nehéz elemek, sőt bolygók is kialakulhattak volna, akkor sem lenne élet, ha a sejteken belül a folyadékok nem megfelelően áramlanának.
Így az univerzum nemcsak bonyolult anyagi rendszerek, például csillagok létrehozására képes, hanem a biológiai rendszerek létezését is lehetővé teszi – amelyek működésében az élethez szükséges folyadékdinamika alapvető.
Trachenko professzor és munkatársai szerint ez akár több lépcsős finomhangolás eredménye is lehet, ahogy az evolúcióban is egymást követő, független előnyös tulajdonságok jelennek meg. Bár ez még feltételezés, érdekes lehetőség, hogy a természet stabil struktúrák felé terelheti az univerzumot.
A legérdekesebb rész még csak ezután jön
A vizsgálatok tovább bővültek: azóta egyre több kutató elemzi, hogy a sejteken belüli folyadékmozgás még szigorúbb határokat szabhat az alapállandók értékeinek. Egyesek arra is utalnak, hogy a viszkozitás maga is univerzális fizikai törvényekből eredhet.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az élet kémiájának és a fizikának eddig rejtett kapcsolata van. Az univerzum alapállandóinak kérdését korábban szinte kizárólag fekete lyukakon, csillagokon és elemi részecskéken keresztül vizsgálták. Most viszont felvetődik: lehet, hogy a válasz az élőlényekben rejlő, egyszerű, mégis csodálatos tulajdonságban, a folyadékok áramlásának lehetőségében keresendő.
