Az angolok védőérméiből viking ékszer lett

Két különleges ezüstpénz került elő Dániában, amelyeket eredetileg Angliában vertek a viking portyázók elleni védelem reményében. A Dán Nemzeti Múzeum szakértői szerint ezekből a keresztény szimbólumokkal díszített érmékből végül a vikingek készítettek ékszereket és amuletteket, ahelyett, hogy elrettentették volna őket.

Védőérméből viking ékszer

A két érme 1009 körül, II. Ethelred, a Tanácstalan (Æthelred the Unready) angol király uralkodása alatt készült. Az uralkodó reményei szerint a vallási motívumokkal – például keresztes zászlót tartó báránnyal (Krisztus áldozatának jelképe), alfával és ómegával, illetve galambbal – ellátott pénz védelmet nyújtott volna a viking támadások ellen. Eközben a vikingek inkább az érmék szépségét értékelték, így azok amulettekké, nyakláncokká váltak; többüket fémkarikával egészítették ki, hogy hordhatók legyenek.

Különleges leletek – vallás, kereskedelem, identitás

Külön figyelmet érdemel, hogy az úgynevezett „Agnus Dei” (Isten Báránya) érmékből összesen alig 30 darabot találtak eddig, legtöbbet Skandináviában. Valószínűleg zsákmányok voltak: a szent szimbólumok nem riasztották vissza a portyázókat, inkább gazdasági értéküket értékelték az érméknek, hiszen könnyebben használták őket, mint a korábbi, súly szerint mért cseredarabokat. Az ilyen érmék összekötik az angol és dán királyokat, a kereszténységet és a vikingeket – egy korszak végének különös emlékei.

Új vallás, változó idők

A viking korszak 1066-ban lezárult, ekkortól Dániában is egyre többen tértek át a kereszténységre, a pogány hagyományok háttérbe szorultak. Erre utalnak a régészek által feltárt középkori dán temetők, ahol többnyire keresztény szertartások nyomai láthatók, bár egyes temetkezések a régi hitvilág elemeit is megőrizhették.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján