A maláriás szúnyogok újraírják az evolúció törvényeit

A malária nemcsak megtizedelte őseinket, hanem döntően befolyásolta, hol élhettek, hogyan alakultak közösségeik és végső soron miként jutottunk el idáig. Egy új kutatás szerint Afrika különböző régióiban már több mint 70 000 évvel ezelőtt is a betegségtől való félelem és a tényleges fertőzési kockázat szabta meg, hogy a korai emberek elkerülték-e az adott területeket, vagy tartósan megtelepedtek ott. Különösen a Plasmodium falciparum okozta malária játszott kulcsszerepet abban, hogy elődeink szétszóródtak, csoportjaik elszigetelődtek, végül pedig a genetikai sokféleség és a ma is létező népcsoportok így alakulhattak ki.

Betegségek formálták az ember lakóhelyeit

Az elmúlt években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a modern ember nem egyetlen régióból származott, hanem Afrikán belül egymástól elkülönülő, majd keveredő csoportokból alakult ki. Míg korábban főként a klímát tartották meghatározónak, mostanra kiderült: a fertőző betegségek, elsősorban a malária, szintén alapvetően befolyásolták ezeket a folyamatokat. A Max Planck Intézet, a Cambridge-i Egyetem és több kutatóhely munkatársai speciális modellekkel rekonstruálták, hogy a korabeli szubszaharai Afrikában hol volt a legnagyobb a malária terjedésének kockázata, és összevetették ezekkel az emberi megtelepedés adatait.

Modellszámítások és genetikai örökség

A csapat olyan szúnyogfajok elterjedését vizsgálta, amelyek terjesztik a maláriát, és ezeket paleoklimatológiai adatokkal, valamint korabeli járványügyi információkkal kombinálta. Ezt követően összehasonlították a feltételezett maláriaveszélyt az ősemberek feltárt lakóhelyeivel. Egyértelmű kapcsolatot találtak: az emberek kerülték a magas fertőzési kockázatú területeket, és a csoportok egyre jobban elszakadtak egymástól. Ennek következtében Afrikában a lakosság összetétele és keveredése folyamatosan változott – az utóhatások pedig máig is érzékelhetők.

Új nézőpont a betegségek szerepéről

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a fertőzések már a legkorábbi időktől meghatározóak voltak evolúciós történetünkben. Nemcsak a környezet és a természeti akadályok korlátozták lehetőségeinket, hanem a betegségek is döntő szerepet játszottak. A következmények sokrétűek: a genetikai örökségtől a mai népességszerkezetig sok mindenre hatással volt a malária visszaszorításának kényszere. Ez a felismerés teljesen új megvilágításba helyezi az emberi fejlődés történetét, sőt új kutatási irányokat is kijelöl.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján