Az emlékeink csak illúziók – a Boltzmann-agy rejtélye

Az idő és az entrópia ellentmondásai

Az idő egyirányúságát Boltzmann H-tétele magyarázza, amely a statisztikus mechanika egyik alaptétele, és a termodinamika második törvényéhez kapcsolódik. Eszerint az entrópia, vagyis a rendezetlenség mértéke mindig nő; ez teremti meg a múlt és a jövő érzését. Ebből adódóan az emlékek megbízhatóságát is szokás innen levezetni. Továbbá a H-tétel önmagában időszimmetrikus, vagyis elméletileg nem ad elsőbbséget egyik időiránynak sem. Ez odáig vezet, hogy a fizika formális alapon valószínűbbnek tarthatja azt, hogy emlékeink véletlen entrópia-ingadozások eredményei, mint hogy valódi, egymás után következő történésekre vezethetők vissza.

Az alapfeltevések szerepe és a körkörös érvelés

A kutatás formális keretet ad annak vizsgálatához, hogy az eltérő időbeli feltételezések hogyan hatnak az entrópia és az emlékek értelmezésére. A Boltzmann-agy-paradoxon, a második termodinamikai törvény, valamint a múlt hipotézise – miszerint az univerzum alacsony entrópiával indult – mind összefonódnak. Hogy mely időpillanatot tekintünk biztosnak, döntő jelentőségű. Egyes nézőpontok a jelenből indulnak ki, mások a Nagy Bumm alacsony entrópiájából. Ebből adódóan a fizikai törvények maguk nem határozzák meg a helyes értelmezést, így teret engednek a spekulációnak.

A tanulmány rámutat az úgynevezett entrópia-sejtésre, amely szerint az időről és az emlékekről szóló érvelés gyakran rejtett, körkörös gondolatmeneteken alapul. Itt a múltba vetett bizalom adja a következtetés alapját – például hogy az emlékek hitelesek –, majd maguk ezek a következtetések igazolják vissza a kiinduló feltételezéseket. Ez a felismerés segíthet átláthatóbbá tenni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az idő, az entrópia és az emlékezet mély filozófiai kérdései.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján