Az Etna felfedi titkát: egyedülálló vulkántípus született

Földrajzi rejtély: hova soroljuk az Etnát?

A vulkanológia szerint bolygónk vulkánjai három fő csoportba sorolhatók: a középtengeri hátságokon kialakuló, a kőzetlemezeket széthúzó, „középtengeri” vulkánok; a forrópontokon létrejövő vulkánok, például a Hawaii-szigetek vagy a Yellowstone; valamint a szubdukciós övezetekben, a lemezek „alábukásánál” születő tűzhányók, amilyen a japán Fuji vagy a washingtoni Mount Rainier. Az Etna egyedülálló, mert sem a szárazföld belsejére, sem a tipikus forrópontra, sem a klasszikus szubdukciós övezetre nem illeszkedik. Szicília keleti oldalán, éppen két kőzetlemez – az afrikai és az eurázsiai – határán ül, mégsem tipikus „alábukási” vulkán, és nincs alatta bizonyított forrópont sem.

Különös kémiai evolúció

A tudósok a vulkán lávarétegeit vizsgálva olyan fejlődést mutattak ki, ami még az ilyen bonyolult helyzeteknél is szokatlan. A kezdeti működés idején kevés, szilícium-dioxidban (szilikában) gazdag láva jelent meg, aztán hirtelen nagy mennyiségű, alkálifémekben – nátriumban, káliumban – gazdag láva kezdett kitörni. Ez ellentmond az átlagos vulkanikus folyamatoknak, hiszen a szilícium-dioxidban gazdag magma általában nagyobb mennyiségben tör fel, míg az alkáliakban dús láva jellemzően szerényebb mennyiségben jelenik meg.

Egy új típusú vulkanizmus születése

A kulcs a kőzetlemezek alatt rejlik. Az Etna lávája a felső köpeny egy „lassú hullámterjedésű zónájából” – azaz egy olvadékban gazdag övezetből – emelkedett fel. Ilyen réteg gyakori, mégsem éri el rendszerint a felszínt. Az Etna alatt azonban a tektonikai lemezek bonyolult torlódása – főként az afrikai lemez alágyűrődése közben keletkező kőzetréteg-gyűrődések – lehetővé tette, hogy a magma felszínre törjön. A korai láva keveredett a szilícium-dioxidban gazdag kontinentális kéreggel, ami kivételesen magas szilíciumtartalmat eredményezett, később pedig közvetlenül a köpenyből jutott fel, magával hozva az alkáliakban gazdag lávát.

Globális jelentőség

A kutatás egy általánosabb jelenségre világított rá: a magma litoszférával – azaz a kéreggel és a felső köpennyel – való kölcsönhatása mindenütt fontosabb lehet, mint eddig gondoltuk. Lehet, hogy az Etnán kívül is vannak rejtett, eddig fel nem ismert, hasonló vulkanikus folyamatok, amelyek csak a különleges földtani helyzet miatt maradtak észrevétlenek.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján