Anyag kontra antianyag: a világegyetem rejtélye
A jelenlegi elméletek szerint az ősrobbanás során egyforma mennyiségben keletkezett anyag és antianyag. Ha így lett volna, teljesen megsemmisítették volna egymást, és sötét, üres világegyetem maradna — ehelyett az univerzum szinte teljesen anyagból áll. Eközben a fizikusok azt remélik, hogy ha sikerül kimutatni a legapróbb eltéréseket is az anyag és az antianyag viselkedése között, közelebb jutnak ehhez a kozmikus talányhoz.
A CERN-ben az úgynevezett „antianyag-gyárban” keletkeznek az antiprotonok, de szállításukhoz a kutatóknak rendkívül precíz elektromos és mágneses mezők között – majdnem tökéletes vákuumban – kell tartaniuk azokat, nehogy azonnal elpusztuljanak, amint a hétköznapi anyaggal érintkeznének.
Úton a még pontosabb mérések felé
A mostani teszt során Ulmer csapata 92 antiprotonból álló mintát rögzített egy hordozható csapdában, majd mintegy 8 kilométeren át szállította a CERN genfi telephelyén egy teherautóban. Az antiprotonok a tárolóban lebegtek, a csapat folyamatosan ellenőrizte őket, és azt tapasztalták, hogy sem az úthibák, sem a mozgás nem zavarta meg a stabilitásukat. Ráadásul az antianyag ilyen mennyisége elenyészően kevés energiát képvisel: az összes, a CERN-ben eddig előállított antianyag is csak egy villanykörtét lenne képes néhány percig működtetni.
Új korszak az alapkutatásban
A sikeres szállítás még nem változtatja meg gyökeresen az antianyaggal kapcsolatos kutatásokat, de technikailag most már megnyílt az út ahhoz, hogy az antiprotonokat olyan helyekre vigyék, mint a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem. Ez lehetőséget ad arra, hogy az anyag és az antianyag legapróbb különbségeit is kimutassák, ami új kaput nyithat az univerzum megértésében és abban, hogy miért létezik bármi: bolygó, csillag vagy épp az ember maga.
