A világ egyik legveszélyesebb szupervulkánja ébredezik Japánban

A Kikai-kaldera, amely 7300 évvel ezelőtt a Föld legnagyobb holocén kori kitörését okozta, újból magmával töltődik fel a kutatók legújabb eredményei szerint. Ez a tenger alatti vulkán Japán partjai közelében található, és szerkezete hasonlóságot mutat más jelentős szupervulkánokkal, mint például a Yellowstone és a Toba. A Kóbei Egyetem tudósai most részletesen feltérképezték a kaldera alatti magmarezervoárt, amivel jelentősen hozzájárulnak a szupervulkánok működésének megértéséhez.

Szokatlan előnyt jelent a tenger alatti vizsgálat

Erre utal többek között az, hogy a Kikai tenger alatti elhelyezkedése lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy területen, rendszerszinten vizsgálják a kalderát. A JAMSTEC-kel együttműködve légágyús rendszerekkel és óceánfenéki szeizmométerekkel a földkéreg minden jelentősebb zónáját leképezték. Az eredmények egy hatalmas, magmával teli tartályt fedtek fel, amely épp az ősi kitörés epicentruma alatt húzódik. Sikerült feltérképezni a rezervoár méretét, formáját és a régi kitöréshez fűződő kapcsolatait.

Új magma érkezése indítja a feltöltődést

Az elemzések alapján a most található magma már nem a 7300 évvel ezelőtti kitörésből maradt vissza. A kaldera közepén az elmúlt 3900 év során új lávadóm alakult ki, amelynek anyaga kémiailag eltér a korábbi kitörés magmájától. Ennek magyarázata, hogy a jelenlegi magma utánpótlása friss, kívülről beáramló anyagból származik. Ezért a kutatás alátámasztja azt a modellt, mely szerint a szupervulkán-kalderák alatt időszakonként újratöltődnek a nagy magmarezervoárok.

Tanulságok a Yellowstone-ra és a jövőre nézve

A Kikai-kalderánál találtak összhangban vannak azokkal a megfigyelésekkel, amelyeket a Yellowstone és a Toba alatt is észleltek. Ez a megértés segítheti a szakértőket abban, hogy jobban előrejelezzék a jövőben várható óriási kitöréseket. Végső soron, a továbbfejlesztett megfigyelőrendszerekkel időben felismerhetők lesznek a gigászi kitörések előjelei, csökkentve a kockázatokat a világ legsérülékenyebb térségeiben.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján