Óceáni felfedezés: a láthatatlan műanyag
Az Atlanti-óceánban végzett friss mérések azt mutatják, hogy a műanyag nagy része már nem szemmel látható hulladékként jelenik meg. A hagyományos műanyagdarabok helyét átvették a nanoműanyagok, amelyek milliárdod méteres nagyságrendben léteznek. Más szóval, több műanyag úszik most ilyen formában ebben a térségben, mint amennyi mikro- vagy makroműanyag fellelhető az egész Föld óceánjaiban. Helge Niemann, a NIOZ kutatója ezért nyert el 1,4 milliárd forintos támogatást a jelenség további vizsgálatára.
Óceáni expedícióval a bizonyítékokért
A bizonyítékgyűjtéshez Sophie ten Hietbrink négy hetet töltött egy kutatóhajón, amely az Azori-szigetektől az európai kontinentális talapzatig járt be tizenkét pontot, vízmintákat gyűjtve. A laboratóriumban a vízből csak a legkisebb anyagmaradványokat hagyták vissza, amelyeket szárítással és melegítéssel készítettek elő, majd tömegspektrometriával elemeztek, így mutatva ki a különféle műanyagtípusokra jellemző molekulákat.
Először: megmérték a nanoműanyag mennyiségét
Ez az első alkalom, hogy a tudósok érdemi becslést tudtak adni a világóceán nanoműanyag-tartalmára. A számítások szerint csak az Atlanti-óceán északi részén körülbelül 27 millió tonna ilyen mikrorészecske lebeg.
Hogyan kerül oda a műanyag?
A nanoműanyag több forrásból származik: a nagyobb darabok fény hatására bomlanak le, folyók szállítanak műanyagrészecskéket, de akár a légkörből is belekerül – akár esővel, akár közvetlenül a felszínre ülepedve (száraz ülepedéssel).
Nanoműanyag: az egészségügyi kockázat is nő
Ezek a részecskék már túl aprók ahhoz, hogy ki lehessen szűrni vagy eltávolítani. Már ismert, hogy képesek behatolni az emberi testbe, sőt, agyszövetben is megjelentek. Az egész táplálékláncot végigjárják, az élőlényektől az emberig, de pontos élettani hatásaik továbbra is kérdésesek.
Nyitott kérdések és a megelőzés szerepe
Néhány gyakori műanyagfajtát, mint például a polietilén vagy a polipropilén, a kutatók nem tudtak kimutatni, de valószínűleg más anyagok elfedték őket. A nanoműanyagok globális szintű jelenlétét további kutatásoknak kell majd igazolniuk. Más szóval: már nem lehet eltüntetni, ami bekerült a vízbe, csak az újabb szennyezés megelőzése jelenthet valódi megoldást.
