Az űrutazás árnyoldala: a súlytalanság tönkreteheti a fogantatást

A gravitáció hiánya teljesen összezavarja a spermiumokat

Egy speciális, klinosztát nevű berendezéssel a kutatók folyamatosan forgatták a sejtmintákat, így azok nem tudtak stabilan se fentet, se lentet érzékelni, ahogyan az űrhajósok sem érzékelnek állandó irányt. Emberi és egér spermiumokat apró labirintusokba helyeztek, amelyek a női nemi traktus útvesztőit modellezték. Míg normál gravitációban sok spermium átjutott, mikrogravitációban a többség eltévedt. Más szóval, a spermiumok tájékozódási képessége komolyan sérül a súlytalanságban.

A kutatók olyan hormonokat is adagoltak, amelyek természetesen elősegítik a spermiumok útját a petesejt felé – de így is csak irreálisan sok hormon mellett javult némiképp az eredmény. Ugyanakkor a normálistól eltérő hormonszintek kockázatosak és további kutatást igényelnek.

Kisebb eséllyel jön létre megtermékenyítés, az embriók fejlődése lelassul

Mikrogravitációban a sikeres megtermékenyítések aránya az egereknél 30%-kal csökkent, sertéseknél mintegy 15%-kal alacsonyabb volt, mint földi viszonyok között. Hat nappal a megtermékenyítés után a sertésembriók egyértelmű fejlődési lemaradást mutattak. A fejlődéshez szükséges minden fontos lépés – a beágyazódás, az embrió szerveződése, a placenta kialakulása – érzékeny lehet a gravitációra.

A kulcs a részletekben rejlik: már a spermium első útjától kezdve a gravitáció szinte minden biológiai folyamatban szerepet játszik. Könnyen lehet, hogy az emberi élet kozmikus terjeszkedése nemcsak technikai, hanem biológiai kihívásokba is ütközik, hiszen nem mindegy, hogy egyáltalán képesek leszünk-e gyermeket nemzeni idegen égitesteken.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján