Új veszély: óriáshajók krillt hajszolnak
A bálnák visszatérését azonban most egy újabb ipari fenyegetés árnyékolja be. Hatalmas halászhajók és vonóhálós halászhajók versengenek a bálnákkal ugyanazért az életfontosságú táplálékért, az antarktiszi krillért, amely kulcsszerepet játszik az egész ökoszisztéma működésében. A krill a nagytestű tengeri emlősök, pingvinek, fókák és további fajok elsődleges élelemforrása. Ennek következtében a bálnák fellendülése máris sebezhetővé vált, mert a krill-halászat egyre nagyobb ütemben vonja ki a táplálékot az egész rendszerből.
A 180 láb hosszú (kb. 55 méteres) Allankay nevű hajón végeztek kutatásokat a Déli-Orkney-szigetek körül, ahol a tudósok drónok és akusztikus eszközök segítségével vizsgálták a bálnák mozgását és a krill-halászat mértékét. Megfigyelték, hogy a térségben egyedülálló módon akár naponta kétszer is 100-nál több bálnából álló csapatot észleltek – utoljára több mint egy évszázaddal ezelőtt írtak le hasonló jelenetet a felfedezők.
Ökoszisztéma a határon
A bálnák mellett a régióban fókák és pingvinek is jelentős mennyiségű krillt fogyasztanak. Most azonban új “csúcsragadozó” jelent meg: a háromezer tonnás ipari halászhajók, amelyek méretük akár százszorosa is lehet egy púposbálnáénak. Ezek az óriások közvetlen konkurenciát jelentenek a vadon élő bálnáknak. Ráadásul, míg a bálnák a táplálékláncban nemcsak fogyasztók, hanem a tápanyagok körforgását is biztosítják, addig az ipari halászat végleg eltávolítja a tápanyagdús krillt az ökoszisztémából – szétdarálják, és étrend-kiegészítők, illetve halgazdaságok takarmányaként használják fel világszerte.
A bálnák emésztése és ürüléke a krillből származó tápanyagokat visszajuttatja a vízbe, ezzel támogatva az antarktiszi élővilágot. Ezzel szemben a nagybani krill-halászat az összes tápanyagot kiemeli a rendszerből, felgyorsítva a tápláléklánc elszegényedését.
Politikai patthelyzet és javasolt megoldások
Az egyre súlyosbodó gondokat csak tetézi, hogy a vezető nemzetközi szervezet, a CCAMLR, amely az antarktiszi élővilág védelmére jött létre, két egymást követő évben sem tudott megegyezni a krill-halászat korlátozásában. Különösen Kína és Oroszország blokkolta a kulcsfontosságú védelmi egyezményeket. Eközben a klímaváltozás gyorsulása miatt is csökken a krillállomány, ami tovább növeli az ökoszisztéma sérülékenységét.
A kutatók és természetvédő szervezetek ezért együttműködést sürgetnek. Javaslatuk szerint a Déli-Orkney-szigetek körül 30 kilométeres védőövezetet kellene kialakítani, ahol tilos lenne a krill-halászat. Érdekesség, hogy önkéntes alapon az iparág már alkalmaz ilyen védőzónát a pingvinkolóniák körül. Mindez rámutat arra, hogy az ipar, a tudomány és a civil szervezetek összefogásával lehet igazi előrelépést elérni ott, ahol a politika megbukott.
